Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Közhasznú alapszabály 2011.

ÚJRA ÓZDÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA.

Az Újra Ózdért Közhasznú Egyesület közgyűlése, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

I.

Az Egyesület adatai

1.      Az Egyesület neve: Újra Ózdért Közhasznú Egyesület.

2.      Rövidített neve: ÚÓKE Ózdért.

3.      Az Egyesület székhelye: 3600 Ózd, Árpád vezér út 29 sz.

4.      Az Egyesület működési területe: Magyarország.

5.      Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

II.

Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége.

1. Az Egyesület céljai:

 Közreműködni a jövőt jelentő élhető környezetű biztonságot nyújtó rendet szavatoló a határ menti lehetőségekkel élni tudó társadalmi, gazdasági, kulturális, közigazgatási formációk kialakításával.

-          Az egyesületet létrehozó helyi társadalmi és gazdasági szervezetek, zömében nyugdíjas vezetői és szakemberei tudásának és tapasztalatinak hasznosítása, a város és térsége sokoldalú fejlesztésének, fejlődésének előmozdítása érdekében.

 -          A város és térsége iránti elkötelezettség alapján segíteni és katalizálni: a civil mozgalom és kontrol erősödését; a civil értékek és érdekek megjelenítését, közvetítését illetve érvényesítését; az Ózd és térsége gazdasági szerkezetének átalakítását és új munkakultúrák beépülését a foglalkoztatottsági arányok javulását; a népesség minőségi összetételének jobbítását; a hagyományok és tradíciók ápolását, újak megalapozását; a város arculatának formálását; a bel- és külföldi kapcsolatok formálását.

-    Meg kívánjuk írni az általunk korábban irányított, ma már többségében nem létező gyárak, üzemek, szervezetek, hivatalok, vállalkozások történetét mely tulajdonképpen a XX. század második felét öleli át. Ezt különféle adathordozókon megörökítve továbbadjuk a következő nemzedékeknek.

Az e területeken szándékolt és konkrét feladatokat és azok prioritásait a különböző időtartamú cselekvési programjaiban határozza meg az egyesület.

 Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

 2. Közhasznú tevékenységei: Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) bekezdése alapján:

     2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

8. természetvédelem, állatvédelem,

9. környezetvédelem,

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

17. rehabilitációs foglalkoztatás,

18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások,

20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások,

 

3. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapon, interneten biztosítja.


4.  Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.


5. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

6. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül, a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

7. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

8. A közgyűlés döntéseit oly módon közli, hogy annak egy másolatát a székhelyen megtekinthetővé teszi az erre a célra fenntartott nyilvános hirdetőtáblán, valamint írásban közli az érintettekkel 8 napon belül.

9. Írat betekintést, az Egyesület elnökénél lehet kezdeményezni. A kérelmet az Egyesület címén, vagy a székhely irodájában lehet előterjeszteni.

 

 III.

Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagja lehet az a 18. életévét betöltött természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

Az Egyesület tagjának jogai:

– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

–– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;

– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

5. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával,

– az Egyesület megszűnésével,

– a tag kilépésével,

– a tag kizárásával.

6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

– azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. A tagdíj meg nem fizetése miatt az egyesült tagját csak abban az esetben lehet kizárni, ha a kizárást megelőzően az egyesület elnöksége póthatáridő kitűzésével a tagot a hátralékos tagdíj megfizetésére felszólította.

– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

A tag a kilépési szándékát az elnökséghez köteles írásban bejelenteni. A tag kilépéséről az elnökség a soron következő közgyűlést tájékoztatja.

7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV.

Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok


1. Összeférhetetlenségi szabályok:

a.  Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

b. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

c.  A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt

1. Az Egyesület testületi szervei:

  a)      Közgyűlés,

b)      Elnökség,

a) Közgyűlés

Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja.

A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével.

 A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.

A megismételt közgyűlésre-amennyiben az nem az eredeti közgyűléssel azonos napon belül kerül, megtartásra a tag részére meghívót kell küldeni.

A megismételt taggyűlés meghívójában a tagokat tájékoztatni kell a távolmaradás jogkövetkezményéről, azaz arról, hogy a megismételt közgyűlés, abban az esetben ha csak az eredeti napirendi pontokat tárgyalja, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

3. A Közgyűlést össze kell hívni:

– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

– ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

– ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli.

4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.

5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van.

A megismételt Közgyűlés csak az eredeti napirendi pontok tekintetében lehet, a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;

– az Alapszabály elfogadása és módosítása;

– tisztségviselők megválasztása és visszahívása;

– tagdíj mértékének megállapítása;

– az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

8.A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza, a tisztségviselők megválasztásának kivételével. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A közgyűlés határozatait, a székhelyén történt kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.

 

9. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;

– az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;

– a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

10. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

12. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

13. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell (Ennek egyik módja a postai küldemény formájában történő közlés. Az igazolhatóság itt arra utal, hogy a levélből egy másolatot el kell tenni.). Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

b) Elnökség

4 főből áll: Elnök, Alelnök, Elnökségi tagok 2 fő.

Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését.

Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak.

Az Elnökséget az Elnök, írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 3 elnökségi tag jelen van.

Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

14. Az Elnökséget a Közgyűlés választja meg a tagjai sorából, 2 éves időtartamra.

    Az Elnökség feladata és hatásköre:

– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

– személyzeti munka irányítása;

– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

Az elnökség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a döntések, tartalma, időpontja, hatálya, a támogatók ellenzők aránya megállapítható.

Elnökség a határozatait a székhelyen történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.

Az érintettekkel írásban, ajánlott küldeményben közli az elnökség a határozatait.

 

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a) Az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével.

b) Az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala.
c) Az ügyrend elfogadása.
d) Az etikai szabályok elfogadása.
e) Tagfelvétel jóváhagyása.
f) Az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,.
g) Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
h) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.


Az Egyesület elnöke:

Az Egyesület elnökét 2 éves, időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

Az Elnök feladata és hatásköre:

– az Egyesület tevékenységének irányítása;

– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

– döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

–a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

– irányítja az Elnökség munkáját;

– vezeti az Elnökség üléseit;

– képviseli az Egyesületet;

– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

– összehívja az Elnökség üléseit;

– vezeti az ügyintéző apparátust;

– irányítja az Egyesület gazdálkodását;

– utalványozási jogot gyakorol;

– gyakorolja a munkáltatói jogokat;

– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.


Az Egyesület alelnöke

2 éves, időtartamra a Közgyűlés választja. Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

Elnökségi tagokat

2 évre választják, munkájukat Elnök irányítja, segítik a vezetőség munkáját.

 V.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, melyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

–magán és jogi személyek támogatásai;– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

– rendezvény bevétel; természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai, pályázatok.

– egyéb bevételek.

3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

 4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5. Gazdálkodás:

1.      Pénzeszközöket bankszámlán és a házi pénztárban kell tartani.

2.      Éves költségvetés alapján gazdálkodik az érvényben lévő rá vonatkozó pénzügyi jogszabályok és belső utasítások szerint.

3.      Gazdálkodásáról évenként beszámolót készít.

4.      Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenyégére fordítja.

5.      Jogosult az Egyesület alkalmazottat foglalkoztatni, akinek munkáját az Elnök irányítja.

6.      A vagyonnal való gazdálkodás, a rendeltetésszerű felhasználását, gyarapítását és megóvását a takarékosság jellemezze, mely minden tisztségviselő feladata.

7.      Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozói, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyez fűződő jogok, és az emberi méltóság sérelmével. Az adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A juttatott  adományokat könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

8.      Az adománygyűjtés csak a Szövetség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A juttatott adományokat könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

9.      A Szövetség az államháztartás alrendszereitől- normatív támogatás kivételével- csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

10.  A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt, megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

11.  Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

12.  A közhasznúsági jelentés nyilvánosságra hozatala a Szövetség honlapján való közzététellel és a Szövetség székhelyén található hirdetőtáblán történik.

A bankszámla feletti rendelkezésre az Elnök, valamint az alelnök együttesen jogosult.

 

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik:

– ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,

– ha feloszlatják,

– ha más szervezettel egyesül,

– ha az Egyesület szétválik,

– ha megszűnését megállapítják.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.

 

VI.

Az egyesület felügyelete.

15. Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

VII.

Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

 

Ezt a módosított alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2011. november 7-én fogadta el.


Telky János sk.

elnök