Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Kép

 

 Ózd Város

Együttélési Kódex

Javaslat.

/ Szabálygyűjtemény /

- -   Kivonat  - -

A központi és helyi jogszabályokban
 meghatározott, együttélési
követelményekről.

 


Készült: 2010-08-30.

 

 

Készítette és kezeli:

Telky János, az Újra Ózdért Egyesület elnöke.

 

TARTALOMJEGYZÉK.

 

I. Központi jogszabályok: 

 

 

1. Kivonat a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényből                                3. old.

2. Kivonat az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) sz.

    Korm. Rendeletből                                                                                                      7. old. 

 

II. Városi jogszabályok.

 

3. Kivonat a közterületek rendjéről szóló 16/1994.(VII.1) sz.

    Önkormányzati rendeletből                                                                                         9. old.

 

4. Kivonat a közcélú zöldfelületekről szóló 25/1994 (XII.8).

    Önkormányzati rendeletből                                                                                       13. old.

 

5. Kivonat a levegő minőségének védelméről szóló37/2005 (XII.22)

    Önkormányzati rendeletből                                                                                       16. old.

 

6. Kivonat a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő

    Önkormányzati rendeletből                                                                                       18. old.

 

7. Kivonat a település folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról

    szóló 33/2001 (XII.20) Önkormányzati rendeletből                                                 22. old.

 

9. Kivonat az állattartás szabályozásáról szóló 8/2004 (IV.7) Önkormányzati
rendeletből.                                                                                                               23. old.

 

Összesen: 28 oldal.

 

 

Városi Együttélési Kódex

 

a központi és helyi jogszabályokban meghatározott

együttélési követelményekről.

 

 

 

 

I.

KÖZPONTI JOGSZABÁLYOK:

 

 

A szabálysértésekről szóló 1999.évi LXIX. tv egyes rendelkezései:

 

 

 

Becsületsértés

138. §

(1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

 
 
Magánlaksértés
 

139. §

  (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 

 

(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Önkényes beköltözés
 

139/A. §

1) Aki a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával vagy intézkedésével feljogosította volna, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. 

Rendzavarás

 

142. §  

(1) Aki

 

a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 

 

(2) Aki nyilvános rendezvényen 

 

a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, 

 

b) a rendező szerv, illetőleg a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 

 

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van

 

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség hatáskörébe tartozik. 

 

(5) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

 

Garázdaság

 

142/A. § 

 

 (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. 

 

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Gyermekkel koldulás

 

146. §

(1) Aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 

 

 (2) A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti.

 

A TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK:

 

157. §

 (1) Aki 

 

a) húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,

 

 b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást, stb.

 

 c) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

 

követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

 

 

(2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

 

 

(3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

 (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.

 

 (5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértések esetén - ha a feljelentést a rendőrségnél teszik meg - az eljárás megindítása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség a 83/A. § (1) bekezdése alapján megtett intézkedést követően az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező bírósághoz vagy szabálysértési hatósághoz az eljárás lefolytatása céljából.

 

 

 

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm.rendelet vonatkozó előírásai:

 

 

 

 1.§. Közerkölcs megsértése

 


(1)Aki a közterületen vagy nyilvános helyen a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, 10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

A cselekmény elkövetése miatt a rendőrség és a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. 


3. §. Veszélyeztetés kutyával

 

 (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát:

 

 a./ a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,

 

 b./ szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szállítja,

 

 d./ élelmiszer elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz,

 

 e./ aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, stb. 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 

 

 (2) aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak 8 napon belül gyógyuló sérülését okozza 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő, ÁNTSZ erre felhatalmazott ügyintézője, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.

 
 

 

5. §. Koldulás

 

 

 (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen másokat zaklató módon koldul, 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

 

 6.§. Csendháborítás

 


(1) Aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

 Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: rendőrség, helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.

 

 

7.§. Köztisztasági szabálysértés

 

 (1) aki

 

 a./ a közterületen a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,

 

 b/. a felügyelete alatt lévő állat által az a./ pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható

 

 

 

(2) aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakó helyen rak le, vagy helyez el, 100.000-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható

 

 

 

Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: rendőrség, helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.

 

  

 

8.§. Hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértés

 

 

(1)   aki  

 

Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő.

 

 

 

9.§. Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával

 

(1) aki

 

a/ épületen, építményen tárgyat, másokat veszélyeztető módon helyez el,

 

 b./ tárgyat, másokat veszélyeztető módon dob el, 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható

 

 Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő.

 

 

 

    19.§  A fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése

 

Aki

 

a) a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növény telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, ötvenezer forintig terjedő;

 


b)
a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen kivág, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 
 

 Aki

 

(2)    

 

a./ a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, továbbá a kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi szabványok előírásait megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sujtható

 

 b./ a jogszabályi tilalom ellenére az erdő területén vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdőtűz elleni védelmének jogszabályi előírásait megszegi,

 

 c./ tűzesetet, vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti,

 

 d./ tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre,

 

 e./ szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad,

 

 f./ nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre, 

 

g./ Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: hivatásos tűzoltóság, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.

 

 

 

29. § Lakcímbejelentési kötelesség elmulasztása

 

 (1) Aki a lakcímbejelentésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.

 

 

 

60.§. Útügyi szabálysértés

 

 (1)   aki

 

a./ engedély nélkül utat elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít

 

 b./ utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,

 

 c./ az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot szennyezi

 

 d./ az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,

 

 e./ az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

 

 g./ az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja 50.000-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható

 

 Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.

 

 

 

113.§. Állatbetegség elleni védekezés elmulasztása

 

(1) aki,

 


az állatbetegségek megelőzésére vagy elfojtására, így különös az állatbetegségek bejelentésére, az állatok oltására, gyógyítására, elkülönítésére, az állati tetemek megsemmisítésére, valamint a fertőtlenítésre vonatkozó jogszabályt vagy az azon alapuló állat- egészségügyi rendelkezést megszegi 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 


 

 

 

II.

 

Városi Jogszabályok.

 

Kivonatai.

 

 

 

Rendelet kivonat a közterületekről.

 

 

 

Közterület:

 

 1. §

 

 Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), a közművek elhelyezése.

 

  

 

A közterület használati engedély:

 

 3. §

 

 A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a városrendezési tervekben meghatározott rendeltetésnek megfelelően, jogszabályban körülírt célra és módon – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

 

 - közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.

 

 

 

Nem adható közterület használati engedély:

 

 a) más jogszabály által tiltott tevékenységre,

 

 b) közműhálózatra telepített szerelvények (tűzcsapok, elzáró és kezelő szerelvények, egyéb kezelő berendezések) igénybevételéhez szükséges területre,

 

 c) közintézmények bejáratánál és azok közvetlen környezetében, közterületen történő árusításra,

 

 d) amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használata mások jogos érdekeit sérti,

 

 e) annak a magán-, illetve jogi személynek, akinek korábbi időszakról közterület használati díj hátraléka van.

 

 

 


Az engedély iránti kérelem

 


5. §

 

 (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet használni kívánja.

 

  (3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

 

 a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,

 

 b) a közterület használat célját és időtartamát,

 

 c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

 

 d) a közterületen folyatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány, működési-, telephely-engedély) ismertetését.

 

 (4) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.

 

 

 

8. §

 

 A közterület használati engedélyt – díjfizetési kötelezettség esetén a befizetést igazoló szelvénnyel együtt – a közterület használójának a helyszínen kell tartania és az ellenőrző szervnek felhívására be kell mutatnia.

 

                                         

 

A közterület használati díj

 

 

 

10. §

 

 (1) Az engedélyes a közterület rendeltetéstől eltérő használatáért díjat köteles fizetni.

 

 Kedvezményes díj alkalmazandó:

 

 - helyi vállalkozó vagy vállalkozás saját vállalkozását, tevékenységét magán hordozó önálló hirdetőberendezése esetén

 

 

 

11. §

 

(1) Nem kell közterület használati díjat fizetni

 


a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, tűzoltóság, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,

 

b) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szüksége területek után, valamint,

 

 c) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak elhelyezése után.

 

  

 

A közterület használat megszűntetése

 

 

 

 12. §

 

 (1) A közterület használat közérdekből bármikor megszűntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére – kérelmére – másutt kell a közterület használat lehetőségét biztosítani.

 

 

 

A közterület igénybevétele

 

 

 

13. §

 


(1) A közterület felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett a közművek és azok műtárgyainak elhelyezéséhez a közterület kezelőjének hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közterület kezelője feltételeket írhat elő, melyet az igénybevevő köteles betartani.

 

 (2) Kezelői hozzájárulás előzetes beszerzése nélkül a közterület csak abban az esetben vehető igénybe (felbontás, stb.), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás, vagy elemi csapás miatt szükséges.

 

  (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a közterület igénybevevője köteles ezt az igénybevétel napját követő munkanapon a közterület kezelőjének bejelenteni és egyidejűleg a kezelői hozzájárulást megkérni.

 

 (4) A kezelői hozzájárulást a közterület igénybevevőjének a helyszínen kell tartania és azt az ellenőrző szervnek felhívásra be kell mutatnia.

 

 

 

 

 

A szeszesital fogyasztás szabályai.

 

14. §

 (1) Tilos a szeszesital fogyasztása


a) a városi közterületeken,

 b) az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, vendéglátó ipari egységek közvetlen környezetében,

 c) a közönség számára nyitva álló középületekben, közösségi létesítményekben, illetve ezen épületek olyan helyiségeiben, ahol a szeszesital értékesítése nem engedélyezett,

 d) a városi közforgalmú járműveken.

 

 
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik:

 a) az érvényes közterület-használati engedély birtokában vendéglátó-ipari egységként hasznosított közterületekre,

 b) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére, valamint az ide ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére,

 c) minden év december 31-én 12.00 órától következő év január 1-jén 12.00 óráig terjedő időszakra (szilveszter-újév).

 

 

 Közterület engedély nélküli használatának, igénybevételének jogkövetkezményei

 

15. §

 

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő, engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszűntetni és az eredeti állapotot saját költségén minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

 

 (2) Az engedélyhez kötött, de engedély nélküli vagy engedélytől eltérő közterület használat, igénybevétel, továbbá a 8. § és a 13. § (4) bekezdés megszegése szabálysértésnek minősül és eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában háromezertől húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, vagy harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

 (3)Aki az e rendeletben a szeszesital fogyasztás szabályaira vonatkozó tiltó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el és vele szemben az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-a szerint kell eljárni.

 

(4)A használó a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően köteles az egyébként fizetendő közterület használati díjat megfizetni.

 

(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a közterület kezelői hozzájárulás nélkül vagy a kezelői hozzájárulásban foglaltaktól eltérő módon igénybe vevőkkel szemben is.

 

(6)Ha a közterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő használata az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelemre – a közterület használat engedélyezhető. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.

 

 

 

 
Rendeletek a közcélú zöldfelületekről

 

 

Általános rendelkezések:

 1. §.

 A rendelet célja: a település zöldfelületeinek védelme, zöldterületének növelése, gondozottsági színvonalának javítása, ezáltal esztétikus lakókörnyezet kialakítása, a lakosság életminőségének javítása és egészségének védelme.

 2. §.

 (1) E rendelet hatálya kiterjed az Ózd város közigazgatási határán belüli zöldfelületi rendszer

 - közhasználatra átadott elemeire,

 - közhasználatra közvetlenül át nem adott elemeire.

 (2) E rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatra átadott zöldfelületek:

  közparkok, fasorok,

- fásított terek, közterek, játszóterek,

- sétányok,

- közlekedési területek zöldfelületei.

 Közhasználatra közvetlenül át nem adott zöldfelületek:

 - védő zöldterületek, védő zöldsávok,

- intézmények és iparterületek kertjei,

- városképi szempontból jelentős kertek,

- strandok, sportterületek zöldfelületei,

- köztemetők,

- vízpartok.

 

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

 - lakóházak kertjeire, udvaraira,

- az erdőtörvény hatálya alá tartozó erdőkre, kivéve a rendelet 22. §-át, mely az önkormányzati tulajdonban lévő erdőkre terjed ki,

- gyümölcsösre, mezőgazdasági művelés alatt álló területekre (szántó, rét, legelő).

 

12. §.

 

(1) A 2. §-ban felsorolt zöldfelületek létesítése, felújítása, zöldfelület arányainak megváltoztatása, korábbitól eltérő kialakítása csak érvényes építési engedély alapján valósítható meg.

14. §.

 A 2. §-ban foglalt zöldterületekre csak olyan építmény, műalkotás, felszerelés, berendezés, műtárgy tervezhető és építhető, amely a terület esztétikai értékét nem csökkenti, eredeti funkciójának megfelelő használhatóságát nem befolyásolja.

 

A zöldfelület használata:

 

16. §.

 (1) Közhasználatra átadott közcélú zöldfelület rendeltetéstől eltérő használatát csak nagyon indokolt esetben és ideiglenes jelleggel lehet engedélyezni.

 (2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat során a növényzet sérülése várható, a használó köteles a védelemről minden lehetséges módon (favédelmi kerítés, előzetes áttelepítés, stb.) gondoskodni.

 

(3) A rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat megszűntével a sérült, elpusztult növényzet pótlását el kell végezni. A növényültetést az önkormányzat kertészeti szervezetének szakfelügyelete mellett, a legközelebbi ültetési időszakban kell elvégezni.

 

17. §.

 Közhasználatra közvetlenül át nem adott zöldfelületek használatát a mindenkori tulajdonos, kezelő korlátozhatja.

 

18. §.

 Helyi jelentőségű értékes zöldfelület védetté nyilvánítására az önkormányzat környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága tesz javaslatot, a védetté nyilvánítás során az erre vonatkozó, magasabb rendű jogszabályok szerint kell eljárni.

 

19. §.

 A veszélyeztetettnek ítélt közparkok növényzetének, állagának megóvása, rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából a kezelő VKF – az önkormányzat környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságának döntése alapján – parkőröket alkalmaz.

 

20. §.

 A fák védelméről szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. sz. rendelettel módosított 21/1970.(VI. 21.) Korm. sz. rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

 

(1) A bejelentést élő fa nagyobb mértékű gallyazása, csonkolása esetén is meg kell tenni.

 

(2) Élő fát, amennyiben életet vagy nagyobb vagyont nem veszélyeztet, csak nyugalmi állapotban – november 15. és március 15. között – lehet kivágni.

 

(3) Közhasználatra átadott zöldfelületen 1,00 méter magasságban mért 20,00 cm-es kerület alatt a fa kivágását meg kell tiltani. Amennyiben a fa eltávolítása elkerülhetetlen, a tulajdonos, kezelő köteles a szakszerű átültetésről gondoskodni.

 

(4) Fa kivágása esetén a hozzájárulásban minden esetben elő kell írni a fa pótlását, a darabszám és fafajta megjelölésével.

 

(5) Amennyiben a kivágott fa helyének közvetlen környezetében a telepítés nem lehetséges, a hozzájárulásban elő kell írni a telepítés helyét.

 

(6) A fakivágási hozzájárulásban előírt pótlási kötelezettségekről nyilvántartást kell vezetni és a telepítést követő 1 év múlva ellenőrizni kell a telepítés eredményességét

.

(7) Nagyobb mennyiségű növényzet eltávolítása esetén döntés előtt hatósági bejárás kell összehívni, az összes érintett és a szakhatóságok részvételével.

 

21. §.

 

Az egyéb jogszabályokban előírtakon túl tilos a zöldterületeken:

 - a zöldfelület gondozása során összegyűjtött növényi részeket elégetni

 - az élőfákat, növényeket hirdetés céljára használni,

 - tüzet rakni, kivéve a zöldterület kezelője által kialakított tűzrakó helyen.

 

Az önkormányzat tulajdonában lévő erdőkkel kapcsolatos rendelkezések:

 

22. §.

 

Az egyéb vonatkozásban az erdőtörvény hatálya alá tartozó és annak megfelelően művelt önkormányzati erdőkkel kapcsolatban az alábbiakat kell betartani: Az erdők művelése során kitermelt faanyag értékesítéséből származó bevételt elkülönítetten kell nyilvántartani, és az kizárólag új, erdőtelepítésre vagy pótlásra és felújításra használható fel.

 

Szabálysértési rendelkezések

 

25. §.

 

(1) Szabálysértést követ el és eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

- a fakivágási engedélyben előírt fapótlási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget,

- élőfa csonkolását, gallyazását az engedélytől eltérő módon végzi, vagy végezteti,

- jelen rendelet 21. §-ában foglalt előírásokat megszegi.

 

(2) Jelen rendelet 21. §-ában foglaltakat megszegőkkel szemben, ha a szabálysértésre közterületen kerül sor, 10.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye. Helyszíni bírságolásra az önkormányzat közterület felügyelői jogosultak.

Ha az elkövető a helyszíni bírságolást nem veszi tudomásul, vagy az elkövetés súlya indokolja, ellene szabálysértési eljárást kell kezdeményezni.


Rendelet kivonat a levegő minőségének védelméről

 

Általános rendelkezések

 

1. §

 A rendelet célja: helyi szabályok megalkotása a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása az emberi egészség védelme és a levegő jó állapotának megőrzése érdekében.

 

3. §

 A rendelet alkalmazása szempontjából:

 (1) környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével;

(2) levegőterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása;

(3) légszennyezettség (emisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentráció, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését is;

(4) avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék);

(5) hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása.

 

4. §

 

A helyi levegővédelmi követelményeket a helyi környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programokban, tervekben, településrendezési szabályozási tervekben és a műszaki tervezésben, hatósági eljárásokban érvényesíteni kell.

 

7. §

 A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges.

 

8. §

 (1) A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatással (továbbiakban: közszolgáltatás) ellátott területeken a kerti hulladékot a kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetbe/zsákba helyezve, a közszolgáltatás keretében lehet elszállíttatni. A közszolgáltatással kapcsolatos szabályozást külön önkormányzati rendelet tartalmazza

.

(2) A közszolgáltatással ellátott területeken a kerti hulladék elszállítására a külön önkormányzati rendelet szerint szervezett lomtalanítási akció is igénybe vehető.

 

9. §

 A közszolgáltatásba be nem vont területeken a kerti hulladék kezeléséről vagy hasznosításáról az ingatlantulajdonos vagy használó köteles gondoskodni.

 

10.§

A kerti hulladékot kizárólag március és április, valamint október és november hónapban

szabad égetni. Vasárnap és a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon az égetés tilos.

 

11.§


1) A kerti hulladék égetését a nyári időszámítás szerinti időszakban 10-17 óra között, a téli időszámítás szerinti időszakban 11-16 óra között szabad végezni.

(2) Kerti hulladékot csak olyan helyen és olyan területen szabad elégetni, ahol az égetés és annak hőátadása a személyi biztonságot és az emberi egészséget nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz, a közúti közlekedést nem veszélyezteti.

 (3) A tűz terjedésének megakadályozása érdekében a kerti hulladékot kizárólag csomóba gyűjtve, lábon álló növényzettől – különösen erdőtől és bozótostól – biztonságos távolságra szabad égetni. Erős szél esetén az égetés tilos.

 (4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.

(5) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni.

 

12.§

Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más települési és ipari hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, festékkel vagy vegyszerrel kezelt fahulladékot, olajos fűrészport, stb.). A tűz élesztésére, szítására kőolajszármazékokat (benzin, gázolaj, petróleum, stb.) vagy egyéb vegyszert használni tilos.

 

13.§

 Hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

 

14.§.

 Az önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági terület, erdő, nádas vonatkozásában a terület vagyonkezelője száraz, tűzveszélyes időszakban – különösen március és április hónapban – folyamatos tűzvédelmi szolgálatot működtet, melynek feladata az elsődleges jelzés és beavatkozás.

 

15.§

A rendelet 10. §, 11. § és 12. §-ában foglaltak betartását a Közterület-Felügyelet is ellenőrzi és az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi.

 

16.§

(1) Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendelet 10. §, 11. § és 12. §-ában foglaltakat megszegi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Közterület-

Felügyelet helyszíni bírságot szabhat ki.

 

 

 

Rendelet kivonat a

köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal

összefüggő tevékenységről

 

Általános rendelkezések

1. §.


(3) A közterület rendjét, tisztaságát a Polgármesteri Hivatal Közterület Felügyelete köteles folyamatosan ellenőrizni.

 

Ingatlanok és közterületek tisztántartása

 2. §.

(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról, rendszeres takarításáról az ingatlan tulajdonosa, illetve kezelője, használója, haszonélvezője, bérlője (továbbiakban: használója) köteles gondoskodni.

A tisztántartás, takarítás alapvetően a használó, ennek hiányában a tulajdonos feladata.

 3. §.

 (1) A tulajdonos és használó köteles az ingatlanával határos közterületi területsávot tisztántartani, rendszeresen takarítani. A tisztántartási, rendszeres takarítási kötelezettség vonatkozik az e területsávba eső, ingatlannal határos járdára, zöldfelületre, teraszra, árokra, annak műtárgyaira, a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok eltávolítására, dísz- és egyéb burkolatokra, a közút, lakóút szegélyéig terjedően, ennek hiányában 10 m szélességig

 (4) A tulajdonos és használó köteles gondoskodni az ingatlan tisztántartási sávjába eső burkolt felületek hó eltakarításáról és a síkosság elleni védekezésről.

 (7)Engedély alapján rakodás, illetve parkolás céljára közterületet kizárólagosan használó szerv vagy személy az elfoglalt, valamint a tevékenység végzés által elszennyezett területrészt köteles tisztántartani.

 (8)Az ingatlan tisztántartási sávjában található szemetet össze kell gyűjteni és hulladékgyűjtő edényzetbe kell helyezni. A járdán lévő szemetet az úttestre, csapadékcsatornába és zöldfelületre seperni tilos.

 (9)Tüzelőanyag lerakásakor keletkezett közterület-szennyeződést a megrendelő köteles megszüntetni.

 (10) Hirdetés, reklám céljára szolgáló falragaszt az Önkormányzat Városfejlesztési és –üzemeltetési Bizottsága által kijelölt helyeken, az ÓZDSZOLG Nonprofit Kft. által létesített hirdetőberendezésen, hirdetőtáblán vagy egyéb közterület-használati engedéllyel rendelkező hirdetőberendezésen, az engedélyessel kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni.

 (11) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az épületek közterületi homlokzatát, a közterületeken lévő építményeket és műtárgyakat azok tulajdonosai, kezelői, bérlői, használói kötelesek tisztán tartani és a jogellenesen elhelyezett falragaszt, falfestést, stb. eltávolítani.

Téli síkosság mentesítés:

 5. §.

(1) Síkosság elleni védekezéshez nátriumklorid tartalmú szereket csak környezetkímélő anyagokkal (homok, zúzalék stb.) keverve szabad használni.

 (2) Parkok területén, élővízfolyások mentén, díszburkolaton, hidakon kloridtartalmú anyagok használata tilos.

 (3) A járdáról, útról a havat úgy kell letakarítani, illetve azt tárolni, hogy a víz elvezetésére szolgáló folyóka vagy csapadékvíz elnyelő rács szabadon maradjon.

 (4) Tilos hórakást elhelyezni:

 

1. a tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél úgy, hogy az gátolja a járművekről való le- és felszállást,

 2. útkereszteződésben, úttorkolatban, kijelölt gyalogátkelőhelyen,

3. közüzemi és közhasználatú létesítményeken vagy azok körül (pl. vízelzáró csap, közkifolyó, szeméttároló edény, stb.)

 

A köztisztasági szolgáltatás ellátása

6. §.

 (1)11 A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatást Ózd város teljes közigazgatási területén az ÓHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

 (2)A szolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, haszonélvezője, bérlője (továbbiakban: használója) köteles a szervezett szemétszállítást, mint közszolgáltatást igénybe venni, és a szolgáltató részére a szolgáltatási díjat megfizetni.

 (4) A gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék tekintetében külön szerződést kell kötni és külön közszolgáltatási díjat kell fizetni azoknak az ingatlan tulajdonosoknak, használóknak, akik a rendszeres gyűjtésbe bevont ingatlanon (pl. lakásban, garázsban) ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatnak.

 

7. §.

 

A hulladékgyűjtés a családi házas kiépítésű területeken félpormentes és pormentes, a többszintes beépítésű területen kizárólag a pormentes technológiával végezhető. A hulladékgyűjtést a hulladék szerves anyag tartalmára tekintettel a családi házas beépítésű területeken legalább heti egy alkalommal, a többszintes beépítésű területeken legalább heti két alkalommal kell elvégezni.

 (2) A közszolgáltatás igénybevételéhez a szállító gépjármű típusának megfelelő hulladékgyűjtő edény (kuka, kerekes konténer vagy egyéb) beszerzése kötelező. Az edényzet beszerzésének, javításának, pótlásának lehetőségei:

- az ingatlan tulajdonosa, használója biztosítja,

 - bérleti szerződés alapján a szolgáltató biztosítja


 (3) A tárolóedények rendeltetésszerű használatáról, tisztántartásáról és megőrzéséről az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni. Az ürítés közbeni állagmegóvás, a szakszerűtlen ürítésből adódó rongálódások megakadályozása a szolgáltató kötelessége.


(4) A közterületen elhelyezett edényzet helyének megfelelő kiépítéséről és takarításról a tulajdonos, használó köteles gondoskodni. A tárolóhely kialakítását – a vonatkozó építéshatósági előírásokon túl – a szolgáltatóval és a Polgármesteri Hivatallal egyeztetni kell.


 (5) A szállítási napon, a nem közterületen tárolt edényzetet az ingatlan tulajdonosa, használója köteles kihelyezni a közúti szállítás által elérhető közterületre és azt az ürítést követően visszahelyezni. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy a gyalogos és közúti forgalmat ne akadályozza, és a zöldfelületben kárt ne okozzon. A szolgáltató a szerződésben foglaltak szerint külön díjazás ellenében a kihelyezést, illetve visszahelyezést elvégezheti.

 (6)A szolgáltató köteles az edényzet kiürítését az elvárható gondossággal végezni. Az ürítés során esetleg kihulló szemetet a szállító jármű személyzete köteles összetakarítani.

 (8) A szervezett hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanokon felhalmozódó szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgyak, lom, bútor, háztartási berendezés, bezsákolt kerti hulladék, stb.) szervezett összegyűjtéséről és elszállításáról évente két alkalommal az ÓHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság gondoskodik.

 (9) A közszolgáltató feladata a lakosság körében szelektíven, a gyűjtőszigeteken gyűjtött anyagok elszállítása, szelektív gyűjtőszigetek működtetése, tisztán tartása. Gyűjtőszigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható részei gyűjthetők.


A lakosság a szelektíven gyűjtött hulladékot átadhatja a szelektív hulladékgyűjtő járatoknak, illetve elhelyezheti

- a közterületen, gyűjtőszigeteken lévő gyűjtőedényekben,

 - a hulladékudvarban telepített tárolókban.


8. §.

 (2) A közszolgáltatás díját szállítási alkalmanként az edényzet térfogatának a figyelembevételével kell megállapítani.

  (3) Az egy szállítási alkalommal figyelembe vehető legkisebb mennyiség (szabvány edényzet alkalmazása esetén) a 0,06 m3-es szabvány edényzet térfogata.

 (4) A közszolgáltatás díját a lakosság, természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek a közszolgáltató által meghatározott rendszerességgel kiállított számla alapján utólag kötelesek megfizetni.

  (5) Írásban bejelentett üresen álló lakás vagy egyéb építmény után szemétszállítási díjat fizetni nem kell. A díjfizetés mentessége az ingatlantulajdonost (kezelőt) a bejelentés időpontját követő negyedév 1. napjától illeti meg.

 

8/A. §

 (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.

 

A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezésének

10.§.

 (1) Nyilvános illemhely tisztántartása az üzemeltető feladata.

 (2) A várhatóan nagy tömeget vonzó rendezvények helyszínére illemhelyet kell telepíteni. A telepítésről, annak költség-térítéséről a rendező szerv vagy személy gondoskodik.

 (3) Közterületen tilos:

 - röplapok szórva terjesztése,

 - játszótérre állatok bevitele, beengedése,

 - gondozott zöldfelületen, parkban, díszburkolaton a gépjárművel történő közlekedés, parkolás.

  (4) Közterületre, csapadékcsatornába, élővízfolyásokba, patakokba tilos házi szennyvizet, trágyalét és egyéb környezetszennyező anyagot engedni, valamint a közterületet egyéb módon szennyezni, rongálni.

  (5) Az állattartással összefüggő köztisztasági és közegészségügyi szabályokat, az állattartásról szóló rendelet tartalmazza.

  (6) Jelen rendelet nem vonatkozik a 10/1996. (VII. 12.) Korm. sz. rendelet hatálya alá tartozó veszélyes hulladékokra.

 

11.§.

 (1) Aki e rendelet 2. §. (1)-(4) bekezdésében, 3. §. (1), (3)-(5), (7)-(11) bekezdésében, 5. §. (1)-(4) bekezdésében, valamint 10. §. (3), (4) bekezdésében foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések esetén 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság is kiszabható a tettenért elkövetővel szemben.


 

Kivonat települési folyékony hulladékkezelési

közszolgáltatásról.

 

A rendelet hatálya

 1. §.

(1) A rendelet területi hatálya Ózd város közigazgatási területére terjed ki.

 (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a települési folyékony hulladékot kibocsátó, közüzemi szennyvízcsatornára rá nem kötött ingatlan tulajdonosára, illetőleg az ingatlant egyéb jogcímen használóra (továbbiakban: Kibocsátó).

 (3) A rendelet tárgyi hatálya a folyékony kommunális hulladék egyedi szennyvízgyűjtőben történő elhelyezésére és a kötelező közszolgáltatásra (elszállításra és ellenőrzött végleges elhelyezésére, befogadásra és ártalmatlanításra) terjed ki.

 

Általános rendelkezések

 2. §.

 (1)1 Közüzemi szennyvízcsatornával ellátott utcában lévő ingatlan esetében amennyiben a rákötés gravitációsan műszakilag megoldható, Kibocsátó megrendelésére, a csatornára a rákötést biztosítani kell.

 (2) Közüzemi szennyvízcsatornával el nem látott területen Kibocsátónak a szennyvíz ideiglenes gyűjtéséről közműpótló berendezéssel kell gondoskodni. Új közműpótló berendezést a vonatkozó építésügyi előírások alapján, csak vízzáró kivitelben lehet megépíteni.

 (3) Közüzemi szennyvízcsatornával el nem látott ingatlanok ivóvízbekötése (kerti csap létesítés kivételével), meglévő bekötés bővítése kizárólag igazoltan (használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány, stb.) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott közműpótló berendezés megléte esetén végezhető el.

 

Kibocsátó jogai és kötelességei

 4. §.

 (1) Kibocsátó a települési folyékony hulladékot az ingatlanán egyedi közműpótló berendezésben köteles gyűjteni. Az egyedi közműpótló berendezést köteles környezetvédelmi szempontból megfelelő módon használni és rendszeresen üríttetni.

 (2) Kibocsátó a közszolgáltatást köteles igénybe venni. A közszolgáltatási szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.

3) Kibocsátó a közszolgáltatás elvégzését, esetenként köteles megrendelni Szolgáltatótól.

 (4) A települési folyékony hulladék elszállítását Kibocsátó arra jogosulatlan személlyel nem végeztetheti el.

  (5) Kibocsátó a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás elvégzéséért, a meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatási díjat köteles megfizetni. A hulladékkezelési közszolgáltatási díjat a Szolgáltató által a teljesítést követően kiállított számla alapján kell megfizetni.

 

Fogalom meghatározások

 

5. §.

E rendelet alkalmazásában

 (1) Települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt szennyvíz és szennyvíziszap, kivéve a közcsatorna-hálózatba vezetett, valamint a termelési, szolgáltatási tevékenységből származó technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíziszap.

 (2) Települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás: a folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítése, a folyékony hulladék elszállítása a városi szennyvíztelepen történő ártalmatlanításra.

 

Záró rendelkezések

6. §.

 (1) Aki a rendelet 2. §. (1) és (2) bekezdését, valamint a 4. §. (1)-(4) bekezdéseit megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabbnak nem minősül, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az e rendeletben szabályozott kötelező közszolgáltatások körébe tartozó munkálatokat jogosultatlanul végzi, amennyiben cselekménye súlyosabbnak nem minősül, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.


Rendelet kivonat az állattartás szabályozásáról.

 

 3. §.

 Az állattartás általános szabályai

 (1)     Állatot tartani – amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik – csak ezen rendelet által előírtaknak megfelelő helyen és építményben szabad.

 (2)     Az állat tartásánál eleget kell tenni az állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi jogszabályi előírásoknak, ezeket alkalmazni kell az állat szállítása, forgalmazása során is.

(3)     Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.

 (4)     Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy a környék lakóinak nyugalmát ne zavarja, más ingatlanára átjutni ne tudjon, anyagi kárt ne okozzon, a testi épséget és egészséget ne veszélyeztesse.

 (5)     Bármely állat csak oly módon tartható, hogy az a közterület, valamint többszintes,lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze, a környezetet ne károsítsa.

 

Haszonállattartás szabályai

 4. §.


A haszonállattartás általános szabályai

 (1)Lakóházakban és egyéb célú nem állattartási létesítményekben (pl.: pince, garázs, stb.) haszonállatot tartani tilos.

 (2)Állatot legeltetni csak felügyelet mellett lehet.

(3)Állatot a legelőre és onnan visszahajtáskor az utcán és egyéb közterületen hagyni és legeltetni tilos. Az állattartók kötelesek közterületen az állataikat az őrzéssel megbízott személy elé kihajtani, behajtáskor tőle átvenni. Az őrzéssel megbízott személy (pásztor, stb.) köteles a tulajdonostól az állatot átvenni, arra felügyelni, illetve a tulajdonosnak behajtáskor átadni.


5. §.


A haszonállattartás közegészségügyi előírásai

 (1)       Az állat tartására szolgáló helyiségek oldalfalait, illetve tartóoszlopait, valamint a berendezési tárgyakat (jászlak, rácsok, választófalak, etető- és itató edények stb.) jól fertőtleníthető anyagból, padozatát pedig vízálló anyagból kell készíteni. A helyiségeket szennyvízelvezető csatornával is el kell látni, melyet zárt szivárgásmentes gyűjtőaknákba kell csatlakoztatni.

 (2)       A trágyatárolás céljára vízzáró aljzatú és oldalfalas trágyatárolót kell építeni. A trágya rendszeres elszállításáról az állattartó köteles gondoskodni.

 6. §.


A haszonállattartás építésügyi és környezetvédelmi előírásai

 (1)      Az Ózd város Helyi Építési Szabályzatában meghatározott nagyvárosias lakóterületen kívül tartható állatok darabszámát, az elhelyezésükre szolgáló építmények védőtávolságát a lakó- és emberi tartózkodásra használt kerti épületektől, valamint az állatok férőhely igényét az 1-4. számú melléklet tartalmazza.

 (2)      A nagy és kisállat szaporulatát három hónapos korig, valamint a baromfi, a nyúl és a prémes állat szaporulatát egy hónapos korig a tartható állatok darabszámába nem kell beszámítani.

(3)      Állattartást úgy kell folytatni, hogy az a vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő, ezért ásott és csőkúttól, élővízfolyástól, tótól

a./ nagy és kisállat, valamint eb istállója, ólja, kifutója legalább 20 m-re,

b./ baromfi, nyúl és prémes állat ólja (ketrec) legalább 10 m-re,

c./ trágya- és trágyalétároló legalább 20 m-re helyezhető el.

(4) Trágya- és trágyalétároló a lakóépülettől legalább 21 m távolságra helyezhető el.

 

7. §.

 Haszonállattartással kapcsolatos egyéb rendelkezések

 (1)     A város azon településrészein, ahol a haszonállatok elhelyezésére szolgáló építmények már nem felelnek meg a jelenlegi jogszabályi előírásoknak – feltéve, hogy építéshatósági engedéllyel épültek –, korábban már gyakorolt állattartás esetén és a szakhatóságok véleményét figyelembe véve kérelemre korlátozottan és ideiglenesen engedélyezhető a haszonállattartás.

 (2)     Húsgalamb-tartás csak zárt körülmények között folytatható, ahol a ketrec megfelelően elhelyezhető.

 (3)     Prémes állatok tartása és tenyésztése kérelem alapján – szakhatósági vélemények figyelembevételével – engedély birtokában lehetséges. Az engedélyezés előtt ki kell kérni a szomszédok írásos véleményét is.


(4)  A R. 7. §. (1) és (3) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos engedélyezési eljárás, valamint az 1. sz. mellékletben feltüntetett külön engedéllyel kapcsolatos eljárás – átruházott hatáskörben – a polgármester hatáskörébe tartozik.

 

 III. fejezet

Az eb- és macskatartás szabályai

 8. §.

  (1) Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséhez szükséges nyilvántartásnak és összeírásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: az eb tartó nevét, lakcímét, az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van jelölési számát), tartási helyét és a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját.

 (2) Az ebeket a veszettség elleni kötelező védőoltás alkalmával minden évben más-más színű, sorszámozott bilétával kell egyedileg megjelölni, melyet az eb tartójának az eb nyakörvére kell felszerelnie.

(3)       Az ebek féregtelenítése évente egyszer kötelező.

 

 9. §.

 Embert mart eb és macska tulajdonosa köteles a marást – a megmart ember személyi adatainak közlésével – a hatósági állatorvosnak és a tisztiorvosi szolgálatnak haladéktalanul bejelenteni és az eb oltási igazolását bemutatni.


10. §.

 

Tilos ebet és macskát beengedni, illetve bevinni
a)      oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére,
b)      ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe,
c)      strand területére (kivéve a kemping területét),

      d)     diák- és munkaszállásokra.

 

11. §.

 (1)     Többszintes beépítettségű területen lévő lakásokban lakásonként legfeljebb egy eb tartható.

A többszintes beépítettségű területen lévő lakásokban az eb szaporítása tilos. Az eb tartására szolgáló épület – ól – ilyen helyen nem létesíthető.

(2)Olyan földszintes lakóépületben, ahol két vagy ennél több lakás van, lakásonként legfeljebb egy eb tartható.

 (3)     Családi házas ingatlanon, külterületi kertben telkenként legfeljebb két eb tartható, kivéve az engedéllyel létesített eb tenyészetet.

 

12. §.

Ebek szaporulata – az engedélyezett létszámon felül – a szoptatás végéig (2 hónapos korig) tartható.

 

13. §.

 (1)    Az ebet zárt helyen, lekerített területen, vagy megkötve kell tartani.

(2) Közterületen – a kijelölt kutyafuttatók kivételével -, továbbá a többlakásos lakóházak udvarán, valamint közös használatú helyiségeiben az ebet pórázon kell vezetni.

(3)Lakóépületek felvonójában az eb csak felügyelet mellett és külön menetben szállítható.

(4)     Az eb felügyeletét ellátó személy köteles magánál tartani az eb oltási bizonyítványát.

 

14. §.

(1)         A befogott eb ismert tulajdonosa ellen a gyepmester szabálysértési feljelentést tesz.

(2)         Az állatvédő szervezetek kezdeményezhetik az eb új tulajdonoshoz való elhelyezését, ha erre megfelelő helyet és személyt találnak.

 

15. §.


(1) Eb- és macskatenyészetet, valamint ebkiképzőt létesíteni csak engedéllyel lehet. Az engedélyezési eljárás – átruházott hatáskörben – a polgármester hatáskörébe tartozik. Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a közvetlen szomszédok írásos véleményét is.

 16. §.

A város többszintes beépítettségű területein lévő épületekben lakásonként legfeljebb 2 darab macska tartható.

 

18. §.

Kijelölt kutyafuttató helyek


a)      A Pap út Csónakázó-tó felőli oldalán, a vízelvezető árokig terjedő terület.

b)      Az Újváros tér mögötti szánkó pálya után, a nagyfeszültségű vezeték alatt húzódó terület.

c)      A Szent István út 25-31. számú lakóház melletti domboldal erdőtelepítésbe be nem vont területe.

d)     A Vasvár úti pavilonsor mögötti domboldal (Vasvár tető).

e)      A Sárli telep önkormányzati tulajdonú beépítetlen zöldterületei.

 

IV. fejezet

Állati tetem megsemmisítése

 

19. §.

 (1)      Az ÓZDSZOLG Kht. bejelentés esetén köteles az állati tetemet a legrövidebb időn belül elszállítani vagy elszállíttatni. A szállítási és ártalmatlanítási díjat az állat tulajdonosának vagy az elszállításban egyébként érdekeltnek kell megfizetnie nyugta ellenében. A szállítási és ártalmatlanítási díjat az ÓZDSZOLG Kht. állapítja meg. 

(2)      Közterületen elhullott (elgázolt) állatot az ÓZDSZOLG Kht. köteles soron kívül elszállítatni és az állati tetem helyét fertőtleníteni.

 

V. fejezet

Értelmező rendelkezések


20. §.

E rendelet alkalmazásánál:

a./ Haszonállat az, melyet gazdasági haszon céljából tartanak, tenyésztenek, igénybe vesznek, beleértve a verseny- és sportcélra tartott állatokat is.

b./ Haszonállatokon belül:

 -    nagy állat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, szarvas, dámvad és nagytestű rokonfajaik.

-    kisállat: juh, kecske, sertés, vaddisznó, őz, muflon illetve kistestű rokonfajaik.

-    baromfi: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és galamb.

-    prémes állat: nutria, csincsilla, angóranyúl, róka, nyérc és görény.


c./ E rendelkezés szempontjából nem minősül állattartásnak a házi fogyasztásra szánt állatok 2-3 napos (melléképületben) történő tartása.

 


VI. fejezet.

 Szabálysértési rendelkezések.

 22. §.

(1)    Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki ezen rendelet 4. §. (3) – (4) bekezdés, 8. §. (2) és (4) bekezdés, 9. §., 10. §., 13. §. (2) és (4) bekezdésben foglaltakat megszegi.

 

(2)    Ha az (1) bekezdés szerinti szabálysértést közterületen követik el, tettenérés esetén helyszíni bírság kiszabásának is helye van. A helyszíni bírság kiszabására az önkormányzat közterület-felügyelői is jogosultak.

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.