Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Városi Jogszabályok.
Kivonatai.
 
 
Ózd Város Önkormányzatának
37/2005. (XII. 22.) számú rendelete a
levegő minőségének védelméről
 
 
 
Ózd város Önkormányzatának Képviselőtestülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c.) pontjában és a 48. § (3) bekezdés b.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
 
Általános rendelkezések
1. §
 
A rendelet célja: helyi szabályok megalkotása a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása az emberi egészség védelme és a levegő jó állapotának megőrzése érdekében.
 
2. §
 
(1) A rendelete területi hatálya Ózd város közigazgatási területére terjed ki.
 
(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed.
 
3. §
 
A rendelet alkalmazása szempontjából:
(1) környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével;
(2) levegőterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása;
(3) légszennyezettség (emisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentráció, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését is;
(4) avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék);
(5) hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása.
 
4. §
 
A helyi levegővédelmi követelményeket a helyi környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programokban, tervekben, településrendezési szabályozási tervekben és a műszaki tervezésben, hatósági eljárásokban érvényesíteni kell.
 
5. §
 
Levegőterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, végezni és fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.
 
 
6. §
 
Új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, a helyi emissziót nem növelő rendszereket (különösen távhőt, geotermikus energiát, napenergiát használó berendezéseket), vagy – ennek hiányában – a lehető legkisebb emisszióval járó energiatermelő, energiaellátó rendszereket kell alkalmazni.
Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó helyi szabályok
 
7. §
 
A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges.
 
8. §
 
(1) A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatással (továbbiakban: közszolgáltatás) ellátott területeken a kerti hulladékot a kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetbe/zsákba helyezve, a közszolgáltatás keretében lehet elszállíttatni. A közszolgáltatással kapcsolatos szabályozást külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) A közszolgáltatással ellátott területeken a kerti hulladék elszállítására a külön önkormányzati rendelet szerint szervezett lomtalanítási akció is igénybe vehető.
 
9. §
 
A közszolgáltatásba be nem vont területeken a kerti hulladék kezeléséről vagy hasznosításáról az ingatlantulajdonos vagy használó köteles gondoskodni.
 
10.§
 
A kerti hulladékot kizárólag március és április, valamint október és november hónapban szabad égetni. Vasárnap és a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon az égetés tilos.
 
11.§
 
(1) A kerti hulladék égetését a nyári időszámítás szerinti időszakban 10-17 óra között, a téli időszámítás szerinti időszakban 11-16 óra között szabad végezni.
 
(2) Kerti hulladékot csak olyan helyen és olyan területen szabad elégetni, ahol az égetés és annak hőátadása a személyi biztonságot és az emberi egészséget nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz, a közúti közlekedést nem veszélyezteti.
 
(3) A tűz terjedésének megakadályozása érdekében a kerti hulladékot kizárólag csomóba gyűjtve, lábon álló növényzettől – különösen erdőtől és bozótostól – biztonságos távolságra szabad égetni. Erős szél esetén az égetés tilos.
 
(4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.
 
(5) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni.
 
12.§
 
Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más települési és ipari hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, festékkel vagy vegyszerrel kezelt fahulladékot, olajos fűrészport, stb.). A tűz élesztésére, szítására kőolajszármazékokat (benzin, gázolaj, petróleum, stb.) vagy egyéb vegyszert használni tilos.
 
13.§
 
Hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.
 
14.§.
 
Az önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági terület, erdő, nádas vonatkozásában a terület vagyonkezelője száraz, tűzveszélyes időszakban – különösen március és április hónapban – folyamatos tűzvédelmi szolgálatot működtet, melynek feladata az elsődleges jelzés és beavatkozás.
 
Záró rendelkezések
 
15.§
A rendelet 10. §, 11. § és 12. §-ában foglaltak betartását a Közterület-Felügyelet is ellenőrzi és az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi.
 
16.§
(1) Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendelet 10. §, 11. § és 12. §-ában foglaltakat megszegi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Közterület-
Felügyelet helyszíni bírságot szabhat ki.
 
17. §
 
Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.
Ózd, 2005. december 22.
 


 
Ózd város Önkormányzatának 1992. évi 16. sz. rendelete a
köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal
összefüggő tevékenységről
(egységes szerkezetben)
 
 
1A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. §-ában foglalt felhatalmazás alapján Ózd város Önkormányzata a következő rendeletet alkotja:
 
Általános rendelkezések
1. §.
 
(1) A rendelet hatálya a város közigazgatási területére terjed ki.
 
(2) A város területén a köztisztasági szolgáltatás megszervezését és ellenőrzését
a jegyző látja el.
 
(3) A közterület rendjét, tisztaságát a Polgármesteri Hivatal Közterület
Felügyelete köteles folyamatosan ellenőrizni.
 
Ingatlanok és közterületek tisztántartása
2. §.
 
(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról, rendszeres takarításáról az ingatlan tulajdonosa, illetve kezelője, használója, haszonélvezője, bérlője (továbbiakban: használója) köteles gondoskodni.
A tisztántartás, takarítás alapvetően a használó, ennek hiányában a tulajdonos feladata.
 
(2) A létesítmények kirakatait, kirakatszekrényeit, ablakait, cég- és reklámtábláit az üzemeltetők kötelesek tisztántartani.
 
(3) Az építési területek tisztántartásáról, a munkaterület átadásáról az üzembehelyezési eljárásig a kivitelező – több kivitelező esetén a generálkivitelező, fővállalkozó – ennek hiányában a lebonyolító köteles gondoskodni.
(4) Az építési munkák végzése során keletkező többletszennyeződés, sárfelhordás eltávolításáért felelősek:
a./ az építésvezető, akiknek az irányítása alatt végzett munka során történt az utak elszennyeződése,
b./ magánerős kivitelezés esetén az építtető vagy az általa megbízott vállalkozó.
 
(5) Ha az adott terület szennyeződése egyidejűleg munkát végző több kivitelező tevékenységére vezethető vissza, a felelősség a fővállalkozóé vagy generálkivitelezőé.
 
3. §.
 
(1) A tulajdonos és használó köteles az ingatlanával határos közterületi területsávot tisztántartani, rendszeresen takarítani. A tisztántartási, rendszeres takarítási kötelezettség vonatkozik az e területsávba eső, ingatlannal határos járdára, zöldfelületre, teraszra, árokra, annak műtárgyaira, a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok eltávolítására, dísz- és egyéb burkolatokra, a közút, lakóút szegélyéig terjedően, ennek hiányában 10 m szélességig.
 
(2) Az (1) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő közterületek, utak, hidak, közcélú zöldterületek, parkok, játszóterek tisztántartásáért az ÓZDSZOLG Nonprofit Kft. a felelős.
 
(3) Garázstelepeken kétoldali beépítettség esetén az út középvonaláig, egyoldalú beépítettség esetén az út teljes felületén a tisztántartás a tulajdonos (használó) kötelezettsége.
 
(4) A tulajdonos és használó köteles gondoskodni az ingatlan tisztántartási sávjába eső burkolt felületek hó eltakarításáról és a síkosság elleni védekezésről.
 
(5) Az ipari, kereskedelmi, szórakoztató és vendéglátó ipari egységek és más elárusítóhelyek tulajdonosai, használói, továbbá szolgáltatói tevékenységet ellátó magán- és jogi személyek tisztántartási kötelezettsége az (1) bekezdésben említett területeken túl, kiterjed az általuk végzett tevékenység következtében elszennyezett terület teljes egészére.
 
 (6) Két szomszédos terület, épület, építmény közötti területnél vagy átjárónál, továbbá a vegyes tulajdonban vagy használatban álló ingatlannál az (1) bekezdésben említett területsávban a tisztántartási kötelezettség 50-50%-os arányban oszlik meg.
Ahol az elhatárolás nem egyértelmű vagy vitás, ott a Polgármesteri Hivatal állásfoglalása az irányadó.
 
 (7)Engedély alapján rakodás, illetve parkolás céljára közterületet kizárólagosan használó szerv vagy személy az elfoglalt, valamint a tevékenység végzés által elszennyezett területrészt köteles tisztántartani.
 
(8)Az ingatlan tisztántartási sávjában található szemetet össze kell gyűjteni és hulladékgyűjtő edényzetbe kell helyezni. A járdán lévő szemetet az úttestre, csapadékcsatornába és zöldfelületre seperni tilos.
 
(9)Tüzelőanyag lerakásakor keletkezett közterület-szennyeződést a megrendelő köteles megszűntetni.
 
(10) Hirdetés, reklám céljára szolgáló falragaszt az Önkormányzat Városfejlesztési és –üzemeltetési Bizottsága által kijelölt helyeken, az ÓZDSZOLG Nonprofit Kft. által létesített hirdetőberendezésen, hirdetőtáblán vagy egyéb közterület-használati engedéllyel rendelkező hirdetőberendezésen, az engedélyessel kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni.
 
(11) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az épületek közterületi homlokzatát, a közterületeken lévő építményeket és műtárgyakat azok tulajdonosai, kezelői, bérlői, használói kötelesek tisztán tartani és a jogellenesen elhelyezett falragaszt, falfestést, stb. eltávolítani.
 
4. §.
 
(1) A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében
 
a./ belterületen a buszmegállók tisztántartása, síkosság elleni védelme az ÓZDSZOLG Nonprofit Kft. feladata,
 
b./ autóbusz-pályaudvarok és végállomások tisztántartása és síkosságmentessé tétele a szolgáltatást végző vállalat, szervezet feladata,
 
c./ MÁV-állomások és pályaudvarok tisztántartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.
 
(2) Országos közutak belterületi szakaszának tisztántartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.
 
Téli síkosság mentesítés:
5. §.
 
(1) Síkosság elleni védekezéshez nátriumklorid tartalmú szereket csak környezetkímélő anyagokkal (homok, zúzalék stb.) keverve szabad használni.
 
(2) Parkok területén, élővízfolyások mentén, díszburkolaton, hidakon kloridtartalmú anyagok használata tilos.
 
(3) A járdáról, útról a havat úgy kell letakarítani, illetve azt tárolni, hogy a víz elvezetésére szolgáló folyóka vagy csapadékvíz elnyelő rács szabadon maradjon.
 
(4) Tilos hórakást elhelyezni:
 
1. a tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél úgy, hogy az gátolja a járművekről való le- és felszállást,
 
2. útkereszteződésben, úttorkolatban, kijelölt gyalogátkelőhelyen,
 
3. közüzemi és közhasználatú létesítményeken vagy azok körül (pl. vízelzáró csap, közkifolyó, szeméttároló edény, stb.)
 
(5)8 Az úttesten felhalmozódott havat az ÓZDSZOLG Nonprofit Kft. köteles úgy eltávolítani, hogy a közlekedés zavartalansága biztosított legyen.
 
(6) Rendkívüli helyzet esetén a polgármester az 5. §-ban foglaltakról eltérően rendelkezhet.
 
(7) Az Önkormányzat tulajdonában álló közforgalmi utak téli síkosság mentesítését, hó eltakarítását az 1. sz. melléklet szerinti kategóriába sorolás figyelembevételével kell végezni. A szóró gépjárművek útvonaltervének meghatározásánál ésszerűségi szempontok miatt korlátozott mértékben egy kategóriával alacsonyabba tartozó út is bevonható.
 
A köztisztasági szolgáltatás ellátása
6. §.
 
(1)11 A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatást Ózd város teljes közigazgatási területén az ÓHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.
 
(2)A szolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, haszonélvezője, bérlője (továbbiakban: használója) köteles a szervezett szemétszállítást, mint közszolgáltatást igénybe venni, és a szolgáltató részére a szolgáltatási díjat megfizetni.
 
(3) A közszolgáltatásra vonatkozó szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre, valamint akkor is, ha a közszolgáltató a szolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét bizonyítja. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet a közszolgáltatást szerződés alapján veszi igénybe.
 
(4) A gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék tekintetében külön szerződést kell kötni és külön közszolgáltatási díjat kell fizetni azoknak az ingatlan tulajdonosoknak, használóknak, akik a rendszeres gyűjtésbe bevont ingatlanon (pl. lakásban, garázsban) ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatnak.
 
(5)14 A szolgáltatás ellátására vonatkozó részletes szabályokat az Önkormányzat és a szolgáltató által kötött szerződés rögzíti.
 
7. §.
 
(1)
A hulladékgyűjtés a családi házas kiépítésű területeken félpormentes és pormentes, a többszintes beépítésű területen kizárólag a pormentes technológiával végezhető. A hulladékgyűjtést a hulladék szerves anyag tartalmára tekintettel a családi házas beépítésű területeken legalább heti egy alkalommal, a többszintes beépítésű területeken legalább heti két alkalommal kell elvégezni.
 
(2) A közszolgáltatás igénybevételéhez a szállító gépjármű típusának megfelelő hulladékgyűjtő edény (kuka, kerekes konténer vagy egyéb) beszerzése kötelező.
Az edényzet beszerzésének, javításának, pótlásának lehetőségei:
- az ingatlan tulajdonosa, használója biztosítja,
- bérleti szerződés alapján a szolgáltató biztosítja
 
 (3) A tárolóedények rendeltetésszerű használatáról, tisztántartásáról és megőrzéséről az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni. Az ürítés közbeni állagmegóvás, a szakszerűtlen ürítésből adódó rongálódások megakadályozása a szolgáltató kötelessége.
 
(4) A közterületen elhelyezett edényzet helyének megfelelő kiépítéséről és takarításról a tulajdonos, használó köteles gondoskodni. A tárolóhely kialakítását – a vonatkozó építéshatósági előírásokon túl – a szolgáltatóval és a Polgármesteri Hivatallal egyeztetni kell.
 
 (5) A szállítási napon, a nem közterületen tárolt edényzetet az ingatlan tulajdonosa, használója köteles kihelyezni a közúti szállítás által elérhető közterületre és azt az ürítést követően visszahelyezni. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy a gyalogos és közúti forgalmat ne akadályozza, és a zöldfelületben kárt ne okozzon. A szolgáltató a szerződésben foglaltak szerint külön díjazás ellenében a kihelyezést, illetve visszahelyezést elvégezheti.
 
(6)A szolgáltató köteles az edényzet kiürítését az elvárható gondossággal végezni. Az ürítés során esetleg kihulló szemetet a szállító jármű személyzete köteles összetakarítani.
 
 (7) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edénybe belefagyott, illetve az edényben lévő hulladék úgy összetömörödött, vagy azt úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
A hulladékgyűjtő edényzetbe tilos mérgező, folyékony, égő, parázsló, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagot, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, vagy egyéb olyan anyagot, például építési, bontási törmeléket elhelyezni, amely veszélyezteti a szemétszállítással foglalkozó dolgozók, vagy más személyek életét, egészségét, testi épségét és megrongálhatja a szállító berendezést. Ezek szállítását a szolgáltató megtagadhatja, az elszállításáról a kibocsátónak külön kell gondoskodnia, arra alkalmas eszköz igénybevételével.
 
(8) A szervezett hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanokon felhalmozódó szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgyak, lom, bútor, háztartási berendezés, bezsákolt kerti hulladék, stb.) szervezett összegyűjtéséről és elszállításáról évente két alkalommal az ÓHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság gondoskodik.
 
(9) A közszolgáltató feladata a lakosság körében szelektíven, a gyűjtőszigeteken gyűjtött anyagok elszállítása, szelektív gyűjtőszigetek működtetése, tisztán tartása. Gyűjtőszigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható részei gyűjthetők.
 
A lakosság a szelektíven gyűjtött hulladékot átadhatja a szelektív hulladékgyűjtő járatoknak, illetve elhelyezheti
- a közterületen, gyűjtőszigeteken lévő gyűjtőedényekben,
- a hulladékudvarban telepített tárolókban.
 
(10) Utcai szemétgyűjtők kihelyezése, javítása, pótlása, ürítése, tisztántartása az ÓZDSZOLG Nonprofit Kft. feladata.
 
8. §.
 
(1) A közszolgáltatással ellátott területen a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat a közszolgáltató javaslata alapján az önkormányzati Képviselőtestület állapítja meg.
 
(2) A közszolgáltatás díját szállítási alkalmanként az edényzet térfogatának a figyelembevételével kell megállapítani. Az egy szállítási alkalommal figyelembe vehető legkisebb mennyiség (szabványedényzet alkalmazása esetén) a 0,06 m3-es szabványedényzet térfogata.
 
(3)26 A 2010. január 01. napjától kezdődő, egy év időtartamra vonatkozó díjfizetési időszakban az ÓHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság által alkalmazható legmagasabb díjtételek az alábbiak:
 
a.) 174,- Ft/szállítási alkalom/megkezdett 0,06 m3-es edényzet
320,- Ft/szállítási alkalom/megkezdett 0,11 m3-es edényzet
349,- Ft/szállítási alkalom/megkezdett 0,12 m3-es edényzet
697,- Ft/szállítási alkalom/megkezdett 0,24 m3-es edényzet
2.237,- Ft/szállítási alkalom/megkezdett 0,77 m3-es edényzet
3.197,- Ft/szállítási alkalom/megkezdett 1,10 m3-es edényzet
A díjtételek az ÁFA-t nem tartalmazzák.
A közszolgáltatás igénybevevője egyidejűleg több méretű edényzetet is használhat. A kizárólag a 0,06 m3-es edényzetet csak az egy vagy két fős háztartás veheti igénybe, amelyik ilyen méretű edényzettel rendelkezik. A háztartás létszámát az Országos Személyadat és Lakcímnyilvántartó rendszer nyilvántartása alapján kell megállapítani.
 
b.) Az utca vagy ingatlan gépjárművel való megközelíthetetlensége esetén a közszolgáltató által közterületre kihelyezett nagykonténer igénybevétele esetén alkalmazható díjtétel:
320,- Ft/fő/hó
A díjtétel az ÁFA-t nem tartalmazza.
Az igénybevevők számát az Országos Személyadat és Lakcímnyilvántartó rendszer nyilvántartása alapján kell megállapítani.
 
c.) Nem szabványos edényzet alkalmazása esetén alkalmazható díjtétel:
320,- Ft/szállítási alkalom/edényzet
A díjtétel az ÁFA-t nem tartalmazza.
 
d.) Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb
szervezetek, gazdasági tevékenységet végzők, és vállalkozások által fizetendő díjtétel:
2.906,- Ft/m3
A díjtétel az ÁFA-t nem tartalmazza.
 
e.) A hulladék elhelyezésére, tárolására és átadására szolgáló edényzet térfogatát meghaladó hulladék gyűjtésére és átadására kizárólag a közszolgáltatást végző által erre a célra rendszeresített és árusított, ÓHG Kft. felirattal ellátott gyűjtőzsákok szolgálnak, amelyeket a közszolgáltató az arra igényt tartók részére az alábbi díjtétel előzetes megfizetése mellett biztosít:
370,- Ft/100 l űrtartalmú műanyag zsák.
A díjtétel az ÁFA-t nem tartalmazza.
 
f.) Az Ózd városi szilárdhulladék-lerakó telepen alkalmazható törmelék
lerakási díjtétel:
3.000,- Ft/m3
A díjtétel az ÁFA-t nem tartalmazza.
 
(4) A közszolgáltatás díját a lakosság, természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek a közszolgáltató által meghatározott rendszerességgel kiállított számla alapján utólag kötelesek megfizetni.
 
 (5) Írásban bejelentett üresen álló lakás vagy egyéb építmény után szemétszállítási díjat fizetni nem kell. A díjfizetés mentessége az ingatlantulajdonost (kezelőt) a bejelentés időpontját követő negyedév 1. napjától illeti meg.
 
(6) Új lakóhelyiségek használatbavételét vagy megüresedett helyiségek évközben történő bérbeadását, a közszolgáltatás ellátásához szükséges adatokat és azok változását az ingatlan tulajdonosa 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a szolgáltatónak. A nyilatkozatot a Közszolgáltató akkor köteles elfogadni, ha a bejelentés az ingatlan tulajdonosának, vagy használójának jelen rendelet 11/A. §. (1) bekezdésben meghatározott adatait és aláírását egyaránt tartalmazza. A bejelentés alapján a szemétszállítási díjat a használatbavétel kezdetétől számítva lehet szedni.
 
8/A. §
 
(1) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.
(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére.
 
 (3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90.
napot követően a közszolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi.
 
(4) A települési önkormányzat jegyzője – a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül – a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.
 
(5) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.
(6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési
Önkormányzat, jegyzője – a behajtás eredménytelenségét követő nyolc napon
belül – igazolást ad a közszolgáltatónak.
 
Hulladék ártalmatlanítása, kezelése
9. §.
 
(1) A települési szilád hulladéklerakó telep létesítéséről az Önkormányzati Képviselőtestület dönt. Esetenkénti föld- és törmeléklerakó terület kijelölése a Polgármesteri Hivatal Műszaki Ügyosztálya feladata.
(2) A szeméttelep üzemeltetés részletes feltételeit az Önkormányzat és az üzemeltető által kötött szerződés rögzíti.
 
(3) A telepek igénybevétele csak a megbízott üzemeltető engedélyével, térítés ellenében történhet.
 
 (4) Az illegális szeméttelepek megszüntetése, tiltó-táblák kihelyezése, az ÓZDSZOLG Nonprofit Kft. feladata.
 
(5) A lakosság által esetenként közvetlenül – nem vállalkozásszerűen – kiszállított és 2 m3-nél nem több háztartási hulladék lerakása a Gál-völgye úti hulladéklerakón díjmentes.
 
(6) A lakosságtól vállalkozásszerűen begyűjtött háztartási hulladék lerakásának vonatkozásában a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
 
 
A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezésének
10.§.
 
(1) Nyilvános illemhely tisztántartása az üzemeltető feladata.
(2) A várhatóan nagy tömeget vonzó rendezvények helyszínére illemhelyet kell telepíteni. A telepítésről, annak költség-térítéséről a rendező szerv vagy személy gondoskodik.
(3) Közterületen tilos:
- röplapok szórva terjesztése,
- játszótérre állatok bevitele, beengedése,
- gondozott zöldfelületen, parkban, díszburkolaton a gépjárművel történő közlekedés, parkolás.
 (4) Közterületre, csapadékcsatornába, élővízfolyásokba, patakokba tilos házi szennyvizet, trágyalét és egyéb környezetszennyező anyagot engedni, valamint a közterületet egyéb módon szennyezni, rongálni.
 (5) Az állattartással összefüggő köztisztasági és közegészségügyi szabályokat, az állattartásról szóló rendelet tartalmazza.
 (6) Jelen rendelet nem vonatkozik a 10/1996. (VII. 12.) Korm. sz. rendelet hatálya alá tartozó veszélyes hulladékokra.
 
11.§.
 
(1) Aki e rendelet 2. §. (1)-(4) bekezdésében, 3. §. (1), (3)-(5), (7)-(11) bekezdésében, 5. §. (1)-(4) bekezdésében, valamint 10. §. (3), (4) bekezdésében foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések esetén 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság is kiszabható a tettenért elkövetővel szemben.
 
11/A. §.
 
(1) A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelését a Képviselőtestület elrendeli.
Személyes adatként a közszolgáltatást igénybevevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, valamint anyja neve vehető figyelembe.
 
(2) Az (1) bekezdésben említett személyes adatok nyilvántartása és kezelése az ÓHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság feladata.
 
(3) E rendelet alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
 
Értelmező rendelkezések
12.§.
 
E rendelet alkalmazása szempontjából
a./ közterület: ingatlan-nyilvántartásban, közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti, járda, alul- és felüljáró),
b./ háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülési, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék,
c./45 tisztántartás: az ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, pormentesítése, valamint – az Önkormányzat és az ÓZDSZOLG Nonprofit Kft. között a városüzemeltetési feladatok ellátására vonatkozó megállapodásban foglalt területek kivételével – szükség szerinti gyakoriságú fűnyírással, kaszálással történő gyommentesítése,
d./ egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék, stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilád hulladék (szemét),
e./ kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a
kijelölt lerakóhelyre való elszállítása,
f./ ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményben történő – hasznosítás nélküli – elhelyezése, rendezett lerakása vagy elégetése,
g./ köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, megbízás alapján a közterületek tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása,
h./ szolgáltató: a köztisztasági szolgáltatás végzésére jogosultsággal rendelkező közüzemi vállalat, egyéb gazdálkodó szervezet (Ptk. 658. §.) egyéni vállalkozó,
i./ lakrész: a rendelet alkalmazása szempontjából a lakás helyiségei közül a szoba (szobák) és a konyha számít lakrésznek,
j./ őrjáratos utak: azok az utak, illetve útvonalak, amelyeken az út állapotát a közút kezelője rendszeresen ellenőrzi, a védekezés pedig az út teljes hosszán rendszeresen, éjjel-nappal, vegyi vagy érdesítő anyaggal történik a síkosságtól függően, szükség szerint. A hóeltakarítás során ezek az utak elsőbbséget élveznek.
k./ rajonos utak: azok az utak, ahol az út állapotát az útellenőrökön kívül csak a kritikus időszakban kivezényelt elhárító gépkocsi ellenőrzi, a védekezés pedig nem terjed ki az út teljes hosszára, csupán annak veszélyes részeire (ívek, emelkedők, stb.). A munkavégzés rendjét és a kötelező védekezési szakaszokat az üzemeltetési tervben kell meghatározni. A hóeltakarítás során ezek azt utak az őrjáratos utak után következnek.
l./ fehér utak: azok az utak, amelyek nem tartoznak sem az őrjáratos, sem a rajonos rendszerbe. Ezeken az utakon, útvonalakon a síkosság elleni védekezésről nem kell rendelkeznie a közútkezelőnek, az ellenőrzés pedig csak az útellenőrzés gyakoriságával történi. A hóeltakarítás ez előző pontokban rögzített feladatok elvégzését követően végezhető és csak olyan mértékig, hogy az út személygépkocsival járható legyen.
 
Záró rendelkezések
13.§.
 
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az Ózd város Tanácsának a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1982. évi II. sz. rendelete hatályát veszti.
2009. december 22-én, hatályba lépett 2010. január 1-jén.
 
Önkormányzati utak besorolása a téli hóeltakarítás és csúszásmentesítés
végzésének szempontjából
 
I . Úrjáratos utak (tömegközlekedési útvonalak)
1 . csoport: (teljes hosszában vagy egy szakaszán meredek)
Bem utca – Árpád vezér út – Március 15. utca – Zsolnay tér – Damjanich út
buszvégállomásig – Katona József út – Építők útja – Hajnóczy József utca –
Deák út – Somsály út – Akna utca – Gyár út – Bánszállás telep
2 . csoport: (egyéb út)
József Attila út – Szabó Lőrinc utca – Papp út – Bolyki Tamás utca – Petőfi
Sándor út – Kőalja út – Akácos út – Mekcsey István út – Kovács-Hagyó Gyula
út – Center út – Uraj út – Susa út – Vasköz
 
II . Rajonos utak:
1 . csoport: (meredek és gyűjtő utak)
Bocskai István utca – Bethlen Gábor utca – Lomb utca – Vajda János utca –
Kazinczy Ferenc utca – Bányász utca – Ady Endre utca – Piac út – Szigligeti
utca – Batthyány utca – Gál-völgye út – Álmos vezér utca – Huba vezér utca –
Etele utca – Tinódi utca – Istenmező utca – Rózsadomb utca – Bulcsú utca –
Géza utca – lejáró Lehel vezér út – Nagyvölgyi út – Ráctag út – Alkotmány út
2 . csoport: (egyéb meredek utak)
Baranyai utca – Gömöri utca – Búzásvölgy – Bercsényi Miklós utca – Lehel
vezér út – Radnóti Miklós utca – Kosztolányi Dezső utca – Martinovics Ignác út
– Cipó utca – Ybl Miklós utca – Baross Gábor utca – Gábor Áron utca – Irinyi
János utca – Áchim András utca – Hársfa utca – Lyukó völgy – Zsolt vezér utca
– Kistó utca – Buda vezér utca – Honvéd utca – Rákóczi Ferenc utca – Béke
utca – Toldi Miklós utca – Szondi György utca – Sturmán utca – Nagyamerika
utca – Sus út Szoc. otthon felé – Nyárjasalja utca – Győzelem út – Hegyi utca –
Domb utca – Somsályfő telep – Liszt Ferenc utca – Révay utca – IV. Béla utca –
Ibolya utca – Csaba utca – Balassi Bálint utca
3 . csoport: (egyéb utak)
Brassói utca – Budai Nagy Antal utca – Eötvös Lóránd utca – Puskás Tivadar út
– Derkovits Gyula utca – Bólyai Farkas utca – Bláthy Ottó utca – Csépi Ottó
utca – Kodály Zoltán utca – Strand utca – Fráter György utca – Nefelejcs utca –
Rózsavölgyi utca – Munkácsy Mihály út – Jókai Mór utca – Egressy Gábor utca
– Szegfű utca – Csontalma utca – Németh László utca – Nemzetőr utca –
Széchenyi István utca – Váci Mihály utca – Sárli telep – Vasvár út felső szerviz
út – Bibó István utca – Újváros tér szerviz út – Nagy Imre út – Zalai utca –
Zrínyi Miklós út – Karu utca – Bánszállás telep bekötő út – Fenyő utca –
Gubonnai út – Lam út – Hossó utca – Várkonyi út
 
III . Fehér utak:
1 . csoport: (egyéb kisforgalmú utak)
Füredi utca – Vasvár út alsó szerviz út 10 lépcsőházas – Iparvasút utca – Arany
János utca – Szabolcs köz – Szent István utca – Bolyki főút szerviz útja – Bibó
István utca – Bibó István belső út – Bolyki főút 43. mögötti utak – Bolyki főút
belső – Halász utca – Méh telepi út – Nagy Imre út belső út – Bolyki főút és
mellékutcái – Vásárhelyi Pál utca – Nyár utca – Jedlik Ányos utca – Ifjúság utca
– Velence telep – Thököly Imre utca – Mészáros Lázár utca – Március 15. utca
temetőig – Muskátli utca – Szenna utca – Vadász utca – Körte völgy – Vasút
utca – Mátyás király utca – Puskin utca – Hunyadi János utca – Gárdonyi Géza
utca – Május 1. utca – Virág utca – Földes Ferenc utca – Szemere utca – Móricz
Zsigmond utca – Szövetkezeti utca – Sümeg utca – Kossuth Lajos utca –
Madách Imre utca – Dobó István utca mellék – Tétény vezér utca – Tass vezér
utca – Kond vezér utca – Ond vezér utca – Előd vezér utca – Botond vezér utca
– Taksony vezér utca – Hétes telep – Bajcsy-Zsilinszky E. utca – Új telep – Új
telep mellékutcák – „Cs” belső út – Lechner Ödön utca – Nap utca – Mosonyi
Mihály utca – Damjanich út salakos rész – Tábla út – Dózsa György út
mellékutcái – Óvoda utca – Kenderszer út – Mogyorós völgy – Egyház völgy –
Bartók Béla utca – Center út temető felé – Tóth Ede utca – Sakta – Uraj út belső
út – Kárpáti utca – Székely Bertalan utca – Tormás utca – Gyergyó utca –
Semmelweis utca – Újtelepi utca – Vörösmarty utca – Barátság utca –
Szentsimon út postánál – Bornemissza út – Krúdy Gyula utca – Károlyi Mihály
utca – Liget utca – Kaffka Margit utca – Sajó utca
 
2 . csoport: (szórógépjárművel nem járható utak)
Csokonai utca – Meggyes utca – Kolozsi István utca – Vasvári Pál utca –
Csákány utca – Mikes Kelemen út – Debreceni utca – Kölcsey utca – Zsélyi
Aladár utca – Sziklás tető I. – Sziklás tető II. – Szőlőkalja út – Szőlőkalja Gálvölgye
út szakasz – Berkenye utca – Kovács-Hagyó Gyula út mellék – Őrs vezér
utca – Forrás utca – Csörgő Dűlő (Centerben) – Bánszállás telep épületek
közötti utak – Temető utca Susán – Susa út bolt mellett – Temesvári utca –
Verne Gyula utca – Pásztor utca Szennán – Vasvár út Farway Szálló mellett –
Pál Gazda köz – Márton utca – Kucsera Zoltán út – Nád utca – Nyírfa utca –
Kisdobos utca – Cser utca – Tölgyfa utca – Szép utca – Páfrány út – Rendelő
utca – Boróka utca – Iskola utca – Zrínyi Miklós út garázsfeljáró – Damjanich út
belső út – Kiserdőalja – Táncsics telep – Kisamerika sor – Bánszállás telep
temetői út – Ács utca – Somsály mellékutcái (Szén út – Szeles út – Acél út –
Bükkfa út) – Dankó telep – Hétes völgy – Vár utca – Wesselényi út – Kálmán
Imre út
 
 
 
 
 
Ózd város Önkormányzatának 6/1997. (III. 10.)
sz. rendelete a közkifolyók használatáról
(egységes szerkezetben)
 
 
 
 
 
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Ózd város Önkormányzatának Képviselőtestülete az alábbi rendeletet alkotja:
 
1. §.
 
A rendelet hatálya Ózd város közigazgatási területére terjed ki.
 
2. §.
 
(1) A háztartási vízszükségletük kielégítése céljából a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói (továbbiakban: fogyasztó) a közterületen lévő közkifolyók vizét vehetik rendszeresen igénybe, melyért díjat kell fizetniük.
 
(2) A közkifolyós vízvételre jogosult (1) bekezdésben megjelölt fogyasztóval a vízszolgáltató Ózdi Vízmű Kft. (továbbiakban: szolgáltató) a vízszolgáltatásra írásban szerződést köt. A szerződés tartalmazza a számlázás módját és gyakoriságát. A szerződésben a fizetendő vízdíjat 30 liter/fő/nap átalánymennyiség figyelembevételével kell meghatározni.
 
(3) Mentesül a díjfizetés alól, aki ingatlanát ivóvíz minőségű egyedi kútból látja el, és az ivóvízminőséget az ÁNTSZ által elvégzett vizsgálattal igazolja. Az ivóvízminőséget a szolgáltató felé évente kell igazolni.
 
3. §.
 
A szolgáltató a közkifolyókon vízórával mért vízfogyasztás és az átalány szerint kiszámlázott vízmennyiség díjának különbözetét jogosult – szolgáltatási szerződés alapján – az Ózdi KOMSZOLG Kht. felé számlázni.
4. §.
 
A közkifolyók vizét nem háztartási célú vízszükséglet kielégítésére csak a 38/1995. (IV. 05.) Korm. sz. rendelet 14. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint, a szolgáltató és a Polgármester hozzájárulásával lehet igénybe venni. Ezekben az esetekben a vízhasználat díja és fizetésének módja a hozzájárulásban kerül meghatározásra, a vízhasználat jellegétől függően.
 
5. §.
 
(1)1 Aki a közkifolyók vizét nem rendeltetésszerűen vagy jogosulatlanul veszi igénybe, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírásággal sújtható.
 
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Közterület Felügyelet helyszíni bírságot szabhat ki.
 
6. §.
Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Ózd, 1997. február 18.


 
Ózd város Önkormányzatának 33/2001. (XII. 20.) sz.
rendelete a települési folyékony hulladékkezelési
közszolgáltatásról
(egységes szerkezetben)
 
 
Ózd város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 2000. évi XLIII. tv. 23. §-ában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendelet alkotja:
 
 
A rendelet hatálya
1. §.
 
(1) A rendelet területi hatálya Ózd város közigazgatási területére terjed ki.
 
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a települési folyékony hulladékot kibocsátó, közüzemi szennyvízcsatornára rá nem kötött ingatlan tulajdonosára, illetőleg az ingatlant egyéb jogcímen használóra (továbbiakban: Kibocsátó).
 
(3) A rendelet tárgyi hatálya a folyékony kommunális hulladék egyedi szennyvízgyűjtőben történő elhelyezésére és a kötelező közszolgáltatásra (elszállításra és ellenőrzött végleges elhelyezésére, befogadásra és ártalmatlanításra) terjed ki.
 
 
Általános rendelkezések
2. §.
 
(1)1 Közüzemi szennyvízcsatornával ellátott utcában lévő ingatlan esetében amennyiben a rákötés gravitációsan műszakilag megoldható, Kibocsátó meg rendelésére a csatornára a rákötést biztosítani kell.
 
(2) Közüzemi szennyvízcsatornával el nem látott területen Kibocsátónak a szennyvíz ideiglenes gyűjtéséről közműpótló berendezéssel kell gondoskodni. Új közműpótló berendezést a vonatkozó építésügyi előírások alapján, csak vízzáró kivitelben lehet megépíteni.
 
(3) Közüzemi szennyvízcsatornával el nem látott ingatlanok ivóvízbekötése (kerti csap létesítés kivételével), meglévő bekötés bővítése kizárólag igazoltan (használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány, stb.) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott közműpótló berendezés megléte esetén végezhető el.
 
 
A szolgáltató jogai és kötelességei
3. §.
 
(1) Ózd város közigazgatási területén a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást (továbbiakban: Közszolgáltatás) az Ózdi Vízmű Kft. (Ózd, 48-as út 4.) látja el, az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján.
 
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátási területen a Közszolgáltatást csak Szolgáltató
végezheti. Amennyiben a Közszolgáltatás ellátása érdekében Szolgáltató alvállalkozókkal köt szerződést, az alvállalkozók tevékenységéért teljes felelősséggel tartozik.
 
(3) A közszolgáltatás ellátása során Szolgáltatónak maradéktalanul be kell tartania a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt előírásokat.
 
(4) A begyűjtött települési folyékony hulladékot az ózdi szennyvíztisztító telepen kell elhelyezni.
 
(5)Szolgáltató a települési folyékony hulladék szabályszerű elhelyezésének ellenőrzése érdekében köteles – az ivóvízszolgáltatási adatokkal azonosítható módon – az alábbi adatokat folyamatosan, Kibocsátónként nyilvántartani:
- Kibocsátó neve, címe,
- elszállított települési folyékony hulladék mennyisége,
- szállítás időpontja,
- szállítási számla száma,
- szállítást végző azonosítási adatai.
A nyilvántartás alapján Szolgáltató minden évet követő március 31-ig Kibocsátónként vízmérleget készít. A vízmérleget első alkalommal 2003. március 31-ig kell elkészíteni. A Polgármesteri Hivatal a nyilvántartás és vízmérleg ellenőrzésére jogosult.
 
(6)A települési folyékony hulladék elszállítását Szolgáltató – Kibocsátó eseti megrendelése alapján – a megrendelés napjától számított 5 munkanapon belül köteles teljesíteni. Szolgáltató a megrendelés felvételével egyidejűleg közli Kibocsátóval a szállítás időpontját és a szállító jármű adatait.
 
(7) Szolgáltató a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást közszolgáltatási díj ellenében végzi. A Szolgáltató által alkalmazható legmagasabb díj mértékét és a díjalkalmazás feltételeit a jelen rendelet 1. sz. melléklete, a kedvezményes díj mértékét és a díjalkalmazás feltételeit a jelen rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
Csatornázatlan utcákban a lakosság részére kedvezményes díj alkalmazandó. A kedvezményezettek részére legmagasabb díjként a 2. sz. melléklet szerinti díjat lehet alkalmazni.
 
(8)Szolgáltató köteles a Közszolgáltatás megkezdéséről, valamint a megrendelés módjáról, Kibocsátót részletesen tájékoztatni.
 
(9)Szolgáltató az elszállított települési folyékony hulladék mennyiségét Kibocsátó részére az elszállítás időpontjában köteles számlával igazolni. A számlán a jármű rendszámát és a vállalkozás nevét fel kell tüntetni.
 
(10) Szolgáltató és alvállalkozói kötelesek egységes azonosító jelet használni a szállítást végző járműveiken.
 
(11) Szolgáltató köteles a jegyzőnek jelezni, ha tevékenysége végzése során e rendelet megsértését tapasztalja.
 
 
A Kibocsátó jogai és kötelességei
4. §.
 
(1) Kibocsátó a települési folyékony hulladékot az ingatlanán egyedi közműpótló berendezésben köteles gyűjteni. Az egyedi közműpótló berendezést köteles környezetvédelmi szempontból megfelelő módon használni és rendszeresen üríttetni.
(2) Kibocsátó a közszolgáltatást köteles igénybe venni. A közszolgáltatási szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
 
(3) Kibocsátó a közszolgáltatás elvégzését a 3. §. (6) bekezdésében foglalt teljesítési határidőt figyelembe véve szükség szerint, esetenként köteles megrendelni Szolgáltatótól.
 
(4) A települési folyékony hulladék elszállítását Kibocsátó arra jogosulatlan személlyel nem végeztetheti el.
 
 (5)5 Kibocsátó a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás elvégzéséért a Szolgáltató által a 3. § (7) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatási díjat köteles megfizetni. A hulladékkezelési közszolgáltatási díjat a Szolgáltató által a teljesítést követően kiállított számla alapján kell megfizetni.
 
Fogalom meghatározások
5. §.
 
E rendelet alkalmazásában
(1) Települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt szennyvíz és szennyvíziszap, kivéve a közcsatorna-hálózatba vezetett, valamint a termelési, szolgáltatási tevékenységből származó technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíziszap.
 
(2) Települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás: a folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítése, a folyékony hulladék elszállítása a városi szennyvíztelepen történő ártalmatlanításra.
 
Záró rendelkezések
6. §.
 
(1) Aki a rendelet 2. §. (1) és (2) bekezdését, valamint a 4. §. (1)-(4) bekezdéseit megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabbnak nem minősül, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(2) Aki az e rendeletben szabályozott kötelező közszolgáltatások körébe tartozó munkálatokat jogosultatlanul végzi, amennyiben cselekménye súlyosabbnak nem minősül, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(3) Jelen rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba
Települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke és a díjalkalmazás feltételei
 
Alkalmazandó 2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig terjedő időszakban, csatornázott utcákban, valamint a lakosság kivételével csatornázatlan utcákban.
 
Zárt szennyvíztároló kiürítése esetén:
                                                       16 m csőhosszig:            16 m felett:
                                                               Ft/m3                
10 km megtett útig                                 1.560                          1.720 
10-20 km megtett útig                            1.720                         1.880
20 km-től hosszabb megtett út              1.880                           2.040
Nem szippantható sűrű anyag lazítása   624*                           704*
 
Űrgödrös árnyékszék esetén:
16 m csőhosszig    16 m csőhossz felett               
Ft/ürítés
10 km megtett útig                                  7.280                            8.320
10 km-től hosszabb megtett út esetén    8.320                            9.360
Kétszeri sűrű anyag lazítás után,
minden plusz lazítás                                   728*                             832*
 
 
Kedvezményes települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatási díj és a díjalkalmazás feltételei
 
Alkalmazandó 2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig terjedő időszakban, csatornázatlan utcákban a lakosság részére.
 
Zárt szennyvíztároló kiürítése esetén:                                                     
         16 m csőhosszig        16 m csőhossz felett                                                                     
                                                                             Ft/m3
10 km megtett útig                                   1.400                          1.550
10-20 km megtett útig                              1.550                          1.700
20 km-től hosszabb megtett út                1.700                           1.850
Nem szippantható sűrű anyag lazítása      600*                            675*
 
* A sűrű anyag lazítását annyiszor kell elvégezni, ahányszor a szippanthatóság igényli.
Zárt szennyvíztároló ürítése esetén, 3 m3 szippantott mennyiségig a tartály kihasználatlanság miatt, 3 m3 folyékony hulladék díjat kell megfizetni.
A díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ózd Város Önkormányzatának 8/2000. (IV. 7.) számú rendelete az állattartás szabályozásáról
(egységes szerkezetben)
 
 
I. fejezet
Általános rendelkezések
 
1. §.
 
 
(1)    A rendelet hatálya kiterjed:
 
a./ Ózd város belterületén, illetve külterületéhez tartozó kertekben folyó állat-tenyésztésre,- tartásra, elhelyezésre (továbbiakban: állattartás).
 
b./ Az állattartással foglalkozó, valamint az állat felügyeletét ellátó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre (továbbiakban: állattartó).
 
(2)    A rendelet hatálya nem terjed ki:
 
-          a kutatási – kísérleti állatok tartására és tenyésztésére
-          állatbemutatókra, versenyekre,
-          mutatványosokra,
-          fegyveres erőkre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra és a közfeladatot ellátó őrszolgálatokra,
-          állatkereskedésre, vágóhidakra,
-          engedélyezett állattartó- és tenyésztő telepek területén folytatott állattartásra,
-          vakvezető és mentő kutya tartására,
-          veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására,
-          veszélyes, illetve védett állat tartására.
 
2. §.
Hatásköri szabályok
 
3. §.
Az állattartás általános szabályai
 
 
(1)     Állatot tartani – amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik – csak ezen rendelet által előírtaknak megfelelő helyen és építményben szabad.
 
(2)     Az állat tartásánál eleget kell tenni az állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi jogszabályi előírásoknak, ezeket alkalmazni kell az állat szállítása, forgalmazása során is.
 
(3)     Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.
 
(4)     Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy a környék lakóinak nyugalmát ne zavarja, más ingatlanára átjutni ne tudjon, anyagi kárt ne okozzon, a testi épséget és egészséget ne veszélyeztesse.
 
(5)     Bármely állat csak oly módon tartható, hogy az a közterület, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze, a környezetet ne károsítsa.
 
II. fejezet
Haszonállattartás szabályai
 
4. §.
A haszonállattartás általános szabályai
 
(1)Lakóházakban és egyéb célú nem állattartási létesítményekben (pl.: pince, garázs, stb.) haszonállatot tartani tilos.
 
(2)Állatot legeltetni csak felügyelet mellett lehet.
 
(3)    Állatot a legelőre és onnan visszahajtáskor az utcán és egyéb közterületen hagyni és legeltetni tilos. Az állattartók kötelesek közterületen az állataikat az őrzéssel megbízott személy elé kihajtani, behajtáskor tőle átvenni. Az őrzéssel megbízott személy (pásztor, stb.) köteles a tulajdonostól az állatot átvenni, arra felügyelni, illetve a tulajdonosnak behajtáskor átadni.
 
5. §.
A haszonállattartás közegészségügyi előírásai
 
(1)       Az állat tartására szolgáló helyiségek oldalfalait, illetve tartóoszlopait, valamint a berendezési tárgyakat (jászlak, rácsok, választófalak, etető- és itató edények stb.) jól fertőtleníthető anyagból, padozatát pedig vízálló anyagból kell készíteni. A helyiségeket szennyvízelvezető csatornával is el kell látni, melyet zárt szivárgásmentes gyűjtőaknákba kell csatlakoztatni.
 
(2)       A trágyatárolás céljára vízzáró aljzatú és oldalfalas trágyatárolót kell építeni. A trágya rendszeres elszállításáról az állattartó köteles gondoskodni.
 
6. §.
A haszonállattartás építésügyi és környezetvédelmi előírásai
 
(1)      Az Ózd város Helyi Építési Szabályzatában meghatározott nagyvárosias lakóterületen kívül tartható állatok darabszámát, az elhelyezésükre szolgáló építmények védőtávolságát a lakó- és emberi tartózkodásra használt kerti épületektől, valamint az állatok férőhely igényét az 1-4. számú melléklet tartalmazza.
 
(2)      A nagy és kisállat szaporulatát három hónapos korig, valamint a baromfi, a nyúl és a prémes állat szaporulatát egy hónapos korig a tartható állatok darabszámába nem kell beszámítani.
 
(3)      Állattartást úgy kell folytatni, hogy az a vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő, ezért ásott és csőkúttól, élővízfolyástól, tótól
a./ nagy és kisállat, valamint eb istállója, ólja, kifutója legalább 20 m-re,
b./ baromfi, nyúl és prémes állat ólja (ketrec) legalább 10 m-re,
c./ trágya- és trágyalétároló legalább 20 m-re helyezhető el.
 
(4)      Trágya- és trágyalétároló a lakóépülettől legalább 21 m távolságra helyezhető el.
 
7. §.
Haszonállattartással kapcsolatos egyéb rendelkezések
 
(1)     A város azon településrészein, ahol a haszonállatok elhelyezésére szolgáló építmények már nem felelnek meg a jelenlegi jogszabályi előírásoknak – feltéve, hogy építéshatósági engedéllyel épültek –, korábban már gyakorolt állattartás esetén és a szakhatóságok véleményét figyelembe véve kérelemre korlátozottan és ideiglenesen engedélyezhető a haszonállattartás.
 
(2)     Húsgalamb-tartás csak zárt körülmények között folytatható, ahol a ketrec megfelelően elhelyezhető.
 
(3)     Prémes állatok tartása és tenyésztése kérelem alapján – szakhatósági vélemények figyelembevételével – engedély birtokában lehetséges. Az engedélyezés előtt ki kell kérni a szomszédok írásos véleményét is.
 
(4)[1] A R. 7. §. (1) és (3) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos engedélyezési eljárás, valamint az 1. sz. mellékletben feltüntetett külön engedéllyel kapcsolatos eljárás – átruházott hatáskörben – a polgármester hatáskörébe tartozik.
 
III. fejezet
Az eb- és macskatartás szabályai
8. §.
 
 (1) Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséhez szükséges nyilvántartásnak és összeírásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: az eb tartó nevét, lakcímét, az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van jelölési számát), tartási helyét és a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját.
 
(2) Az ebeket a veszettség elleni kötelező védőoltás alkalmával minden évben más-más színű, sorszámozott bilétával kell egyedileg megjelölni, melyet az eb tartójának az eb nyakörvére kell felszerelnie.
 
(3)       A bilétákat az ÓZDSZOLG Kht. bocsátja a védőoltást végző állatorvos(ok) rendelkezésére.
 
(4)       Ózd város közigazgatási területén kívül veszettség elleni védőoltásban részesített ebek esetében az eb tartója az egyedi megjelölést biztosító bilétát az eb hazaszállítását követő 3 munkanapon belül köteles az ÓZDSZOLG Kht-nál (Ózd, Zrínyi út 5.) kiváltani.
 
(5)       Az ebek féregtelenítése évente egyszer kötelező.
 
9. §.
 
Embert mart eb és macska tulajdonosa köteles a marást – a megmart ember személyi adatainak közlésével – a hatósági állatorvosnak és a tisztiorvosi szolgálatnak haladéktalanul bejelenteni és az eb oltási igazolását bemutatni.
 
10. §.
 
Tilos ebet és macskát beengedni, illetve bevinni
a.)    oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére,
b.)    ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe,
c.)    strand területére (kivéve a kemping területét),
d.)   diák- és munkaszállásokra.
 
11. §.
 
(1)     Többszintes beépítettségű területen lévő lakásokban lakásonként legfeljebb egy eb tartható.
A többszintes beépítettségű területen lévő lakásokban az eb szaporítása tilos. Az eb tartására szolgáló épület – ól – ilyen helyen nem létesíthető.
 
(2)     Olyan földszintes lakóépületben, ahol két vagy ennél több lakás van, lakásonként legfeljebb egy eb tartható.
 
(3)     Családi házas ingatlanon, külterületi kertben telkenként legfeljebb két eb tartható, kivéve az engedéllyel létesített eb tenyészetet.
 
12. §.
 
Ebek szaporulata – az engedélyezett létszámon felül – a szoptatás végéig (2 hónapos korig) tartható.
 
13. §.
 
(1)    Az ebet zárt helyen, lekerített területen, vagy megkötve kell tartani.
 
(2) Közterületen – a kijelölt kutyafuttatók kivételével -, továbbá a többlakásos lakóházak udvarán, valamint közös használatú helyiségeiben az ebet pórázon kell vezetni.
 
(3)Lakóépületek felvonójában az eb csak felügyelet mellett és külön menetben szállítható.
 
(4)     Az eb felügyeletét ellátó személy köteles magánál tartani az eb oltási bizonyítványát.
 
 
14. §.
 
(1)         A befogott eb ismert tulajdonosa ellen a gyepmester szabálysértési feljelentést tesz.
 
(2)         Az állatvédő szervezetek kezdeményezhetik az eb új tulajdonoshoz való elhelyezését, ha erre megfelelő helyet és személyt találnak.
 
(3)         A befogott és ki nem váltott fajtiszta vagy annak látszó ebek esetében értesíteni kell a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Ózdi Szervezetét.
 
(4)         Azokról az ebekről, melyeknek újbóli elhelyezéséről nem sikerült gondoskodni, a gyepmester jelentést tesz az ÓZDSZOLG Kht. vezetőjének további intézkedés céljából.
 
15. §.
 
(1) Eb- és macskatenyészetet, valamint ebkiképzőt létesíteni csak engedéllyel lehet. Az engedélyezési eljárás – átruházott hatáskörben – a polgármester hatáskörébe tartozik. Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a közvetlen szomszédok írásos véleményét is.
 
(2)     Az ebek elhelyezésével kapcsolatos szabályokat e rendelet 3. és 4. sz. melléklete tartalmazza.
 
16. §.
 
A város többszintes beépítettségű területein lévő épületekben lakásonként legfeljebb 2 darab macska tartható.
 
17. §.
 
18. §.
 
(1) Kijelölt kutyafuttató helyek
a.)    A Pap út Csónakázó-tó felőli oldalán, a vízelvezető árokig terjedő terület.
b.)    Az Újváros tér mögötti szánkó pálya után, a nagyfeszültségű vezeték alatt húzódó terület.
c.)    A Szent István út 25-31. számú lakóház melletti domboldal erdőtelepítésbe be nem vont területe.
d.)   A Vasvár úti pavilonsor mögötti domboldal (Vasvár tető).
e.)    A Sárli telep önkormányzati tulajdonú beépítetlen zöldterületei.
 
(2) A kutyafuttató terület táblával történő jelöléséről, tisztántartásáról, időszakonkénti fertőtlenítéséről az ÓZDSZOLG Kht. gondoskodik.
 
IV. fejezet
Állati tetem megsemmisítése
 
19. §.
(1)      Az ÓZDSZOLG Kht. bejelentés esetén köteles az állati tetemet a legrövidebb időn belül elszállítani vagy elszállíttatni. A szállítási és ártalmatlanítási díjat az állat tulajdonosának vagy az elszállításban egyébként érdekeltnek kell megfizetnie nyugta ellenében.
A szállítási és ártalmatlanítási díjat az ÓZDSZOLG Kht. állapítja meg.
 
(2)      Közterületen elhullott (elgázolt) állatot az ÓZDSZOLG Kht. köteles soron kívül elszállítatni és az állati tetem helyét fertőtleníteni.
 
V. fejezet
Értelmező rendelkezések
 
20. §.
 
E rendelet alkalmazásánál:
 
a./ Haszonállat az, melyet gazdasági haszon céljából tartanak, tenyésztenek, igénybe vesznek, beleértve a verseny- és sportcélra tartott állatokat is.
 
b./ Haszonállatokon belül:
-          nagy állat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, szarvas, dámvad és nagytestű rokonfajaik.
-          kisállat: juh, kecske, sertés, vaddisznó, őz, muflon illetve kistestű rokonfajaik.
-          baromfi: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és galamb.
-          prémes állat: nutria, csincsilla, angóranyúl, róka, nyérc és görény.
 
c./ E rendelkezés szempontjából nem minősül állattartásnak a házi fogyasztásra szánt állatok 2-3 napos (melléképületben) történő tartása.
 
21. §.
 
Az állattartás megtiltására vagy korlátozására okot adó körülmény lehet különösen, ha:
a./ az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei nem biztosítottak
 
VI. fejezet.
 Szabálysértési rendelkezések.
 22. §.
(1)    Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki ezen rendelet 4. §. (3) – (4) bekezdés, 8. §. (2) és (4) bekezdés, 9. §., 10. §., 13. §. (2) és (4) bekezdésben foglaltakat megszegi.
 
(2)    Ha az (1) bekezdés szerinti szabálysértést közterületen követik el, tettenérés esetén helyszíni bírság kiszabásának is helye van. A helyszíni bírság kiszabására az önkormányzat közterület-felügyelői is jogosultak.
 
VII. fejezet
Záró rendelkezés
Ez a rendelet 2000. május 1-jén lép hatályba.


 
Ózd város Önkormányzatának 8/2001. (IV. 02.) sz. rendelete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről
(egységes szerkezetben)
 
 
 
Ózd város Önkormányzatának Képviselőtestület a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Kormányrendeletre is figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja:
 
1. §.
Általános rendelkezések :
 
(1) A rendelet hatálya kiterjed Ózd város közigazgatási területén fekvő köztemetőkre, valamint ezek fenntartásával és a temetéssel kapcsolatos összes tevékenységre.  
 
(2) Ózd város közigazgatási területén az alábbi köztemetőkbe lehet temetkezni:
 
- Ózd, I. Gyári temető 7119 hrsz. 1/1 számú melléklet
- Ózd, II. Bolyki (új) temető 9006 hrsz. 1/2 számú melléklet
- Ózd, III. Táblai temető 2956 hrsz. 1/3 számú melléklet
- Ózd, Somsályi temető 18908 hrsz. 1/4 számú melléklet
- Ózd, Centeri temető 13059 hrsz. 1/5 számú melléklet
- Ózd, Bánszállási temető 10078 hrsz. 1/6 számú melléklet
 
(3) Az Ózd-Cserdalápai 5588 hrsz. alatti temető lezárt temető. Rátemetés a vonatkozó előírások megléte esetén engedélyezhető.
 
(4) Az ózdi köztemetők létesítéséről, bővítéséről, fenntartásáról Ózd város Önkormányzata gondoskodik.
 
(5) Ózd város Önkormányzata a köztemetők üzemeltetéséről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.
 
2. §.
Temetkezési szabályok
 
(1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni a működő temetőkben, valamint az 1. §. (4) bekezdése szerinti temetési helyen lehet.
 
(2) Ózd város köztemetőiben koporsós és hamvasztásos temetkezésre van lehetőség.
 
 (3) A temetkezési tevékenységet az üzemeltető a kegyeleti elvárásokhoz illő módon kell, hogy megszervezze (ruházat, magatartás, eszközök, stb.).
 
(4) Az üzemeltető a vallási vagy etnikai eredetű temetkezési szokásokat – amennyiben azok jogszabállyal nem ellentétesek – köteles figyelembe venni.
 
3. §.
Temetési helyek
 
(1) A temetőket sírhelytáblákra, urnasírhely táblákra kell felosztani, a sírhelytáblákon belül kell kijelölni a sírboltokat és a gyermek sírhelyeket.
 
(2) A sírhelytáblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a megváltási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – fel lehet számolni és újabb temetések céljára igénybe lehet venni.
 
(3) Betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt sírhelytáblákba koporsós temetés csak sírboltba vagy sírhelybe rátemetéssel engedélyezhető.
 
(4) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely és urnasírbolt. Az urna a koporsós temetési helyre rátemethető.
 
(5) A temetőben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az üzemeltető gondoskodik. Az urna kiadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
 
4. §.
 
(1) A sírkeretek mérete, a temetők terepviszonyait figyelembe véve a következő:
- felnőtt egyes sírhely 220 cm hosszú
110 cm széles
- felnőtt kettes sírhely 220 cm hosszú
190 cm széles
- gyermek sírhely 130 cm hosszú
60 cm széles
- urnasírhely 80 cm hosszú
60 cm széles
- sírboltok 400 cm hosszú
300 cm széles
- urnasírbolt 110 cm hosszú
100 cm széles
 
(2) A méretek a sírkeret külső széleit jelentik.
 
(3) A sírok egymástól való oldaltávolsága 60 cm, a gyermek síroknál pedig 30 cm. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.
 
(4) A sírgödör mélysége 200 cm, melybe legfeljebb 2 db koporsó temethető. A mélyített sírgödör 220 cm, melybe legfeljebb 3 db koporsó temethető. A 25 éves használati időn belüli rátemetés esetén az ÁNTSZ sírfelnyitási engedélyének beszerzése kötelező.
 
(5) Felnőtt sírban elhelyezett koporsón kívül legfeljebb 6 db urna is elhelyezhető, ez azonban a sírhely használati idejét nem hosszabbítja meg.
 
(6) Felnőtt sírhelyre vonatkozó díj befizetése esetén a felnőtt sírhelytáblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben a sír méreteinek a felnőtt sír méreteivel azonosnak kell lenni.
 
(7) Az egyes sírhelytáblákban lévő sírhelyek sírdombokkal vagy anélkül alakíthatók ki, a kialakításnak sírhely táblán belül egységesnek kell lenni.
 
5. §.
 
Temetési hely feletti rendelkezési jog
(1) Az egyes temetési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
 
(2) A rendelkezési jog kezdő időpontja a megváltás napja:
a./ egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év,
b./ kettős sírhely esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év,
c./ sírbolt esetén 60 év,
d./ urnafülke és urnasírhely esetén 10 év,
e./ urnasírbolt esetén 30 év.
 
(3) A koporsós rátemetéssel a 25 éves használati idő újrakezdődik. Ha a koporsós rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, a használati díj időarányos részét kell megfizetni.
 
6. §.
Díszsírhely
 
(1) A Gyári, Bolyki és Táblai temetőkben kijelölt temetőrészt az üzemeltető díszsírhelyek kialakítása céljából köteles fenntartani.
 
(2) Díszsírhely adományozható annak, aki
- tudományos, szellemi, művészi, sport és közéleti tevékenységével országos vagy nemzetközi elismerést ért el, vagy ezen tevékenységével a város életének jelentős előremozdításán, javításán munkálkodott,
- fegyveres erők és testületek hősi halottja és a Magyar Honvédség saját halottjának tekintett lehunyt.
 
(3) Díszsírhely adományozásáról – a (2) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel – a polgármester dönt.
 
(4) A díszsírhely igénybevétele térítésmentes, használata meghatározatlan időre (a temetők fennállásáig) szól.
 
(5) A díszsírba a díszsírhelyre jogosult házastársa (élettársa) is temethető a (3) bekezdésben foglaltak szerint.
 
(6) A díszsír növénnyel való díszítését, ápolását a közeli hozzátartozók (Ptk. 685. §. c./ pont) végzik. A közeli hozzátartozók nélküli díszsírok gondozásáért az üzemeltető felelős.
 
(7) Az üzemeltető felelős továbbá a köztemetőkben elhelyezett történelmi szobrok, a jelentős események megörökítésére létesített emlékművek, kegyeleti helyek (kopjafák) és ezek környezetének gondozásáért.
 
7. §.
Sírbolt, síremlék  
 
(1) Sírboltot (kriptát) csak építési engedély alapján lehet építeni. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a parcellázási terv figyelembevételével a temető üzemeltetője jelöli ki. A tervet a tervezőnek az üzemeltetővel előzetesen egyeztetni kell. A sírbolt építési munkák végzésének várható időpontját az üzemeltetőnek be kell jelenteni.
 
 (2) A sírboltba koporsóban csak annyi elhunyt személy temethető, ahány férőhelyre azt építették.
 
(3) A kiásott sírbolthelyet az alépítmény elkészültéig baleset megelőzésére alkalmas védőkorláttal körbe kell keríteni.
 
8. §.
 
(1) Síremléket szilárd talajra kell építeni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet és az csak az üzemeltető engedélye alapján létesíthető.
 
(2) A síremlék körül létesített járda magassága a terepviszonyokat figyelembe véve alakítható ki. A sírkeret magassága a járdaszinttől számítva maximum 40 cm lehet.
 
(3) A síremlék magassága a járdaszinttől
- gyermeksíroknál 120 cm,
- felnőtt síroknál 180 cm lehet.
 
(4) A síremléknek meg kell felelnie a temető arculatának. Sírbolton, síremléken és urnafülkén közízlést sértő feliratok nem helyezhetők el.
 
(5) Temetői létesítményeket, (síremlék, sírbolt, stb.) elkészültük  után a temető gondnokának be kell mutatni.
 
(6) Oldalfülkés vagy sírboltszerű üreggel ellátott sírt létesíteni és abban temetni nem szabad.
 
(7) Tilos a sírgödör kifalazása, kibetonozása, a koporsó porladását akadályozó anyagokkal (fólia, habszivacs, stb.) való betakarása.
 
(8) A sírhely kiürítése során a temetőben felállított síremlék lebontása, áthelyezése előtt a munkálatokat az üzemeltetőnek be kell jelenteni.
 
9. §.
Temetkezési szolgáltatások
 
(1) A köztemetőkben szolgáltatásokat végző vállalkozók tevékenységének összehangolásáról az üzemeltető gondoskodik.
 
 (2) A temetkezési szolgáltatók kivételével a köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető fenntartási hozzájárulási díjat kell fizetni.
 
 (3) A temetkezési szolgáltatók a köztemetőn belül kötelesek a sírásással, valamint a sírhelynyitással és visszahantolással és az elhunyt hűtésével kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetét és berendezésit igénybe venni. Az igénybevételért fizetendő díjat kell fizetni.
 
10. §.
 
(1) A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlásnak indult, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.
 
11. §.
Nyilvántartások vezetése
 
A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és a temető nyilvántartó könyv vezetéséről. A temetőtérképet a temető nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek meg kell őriznie.
 
12.§.
A temető üzemeltetése
 
(1) Az üzemeltető tevékenysége során a temetőt látogatók kegyeleti érzéseit nem sértheti, a szertartásokat nem zavarhatja.
 
(2) A temető területéről sírkövet, síremléket, fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.
(3) A temetői munkák – különös rátemetés, exhumálás, áthelyezés – során talált értéktárgyakról – ékszer, nemesfémből készített protézis-, és a megtalálás körülményeiről az üzemeltető jegyzőkönyvet köteles felvenni.
 
 (4) A találta értékek biztonságos megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik a jogosultnak történő átadásig.
 
(5)3 A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.
 
13.§.
A temetők rendje
 
(1) A Gyári, a Bolyki és a Táblai temető nyitvatartási ideje:
- április 1-jétől november 1-jéig 06.00 órától 20.00 óráig
- november 2-től március 31-ig 08.00 órától 16.00 óráig
 
(2) A somsályi, a centeri, a bánszállási és a cserdalápai temetőket időkorlátozás nélkül lehet látogatni.
 
(3) Október 31. és november 1. 2. napján a nyitvatartási idő 22 óráig tart.
 
(4) Vasárnap és ünnepnapokon egyéb vállalkozói tevékenység (kőfaragás, sírgondozás, emlékműkészítés, stb.) nem végezhető.
 
(5) A temetőkben járművel behajtani és azzal közlekedni csak az üzemeltető engedélyével szabad. A mozgássérülteket parkolási engedélyük feljogosítja a temetőbe való behajtásra.
 
(6) A temetőkben mindenki a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani. A temetési szertartás ideje alatt a szertartást zavaró munka a temetőben nem végezhető.
 
(7) Temetői munkavégzés következtében keletkező szennyeződés, rongálás megszüntetése, az eredeti állapot visszaállítása az azt okozó kötelessége.
 
14. §.
 
(1) A temetőbe való belépés és az öntözővíz használata díjtalan.
 
 (2) A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos. A tönkrement koszorút, elhervadt virágot és egyéb hulladékot csak az erre a célra kijelölt területen, illetve a szemétgyűjtő edényzetben lehet elhelyezni.
 
(3) A temetőben mécsest vagy gyertyát gyújtani, tűzveszélyes tevékenységet folytatni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.
 
(4) A sírokra és a parcellák belsejére fát ültetni tilos.
 
(5) A sírok és sírboltok – beleértve az urnák elhelyezésére szolgálókat is – kerítéssel nem határolható körül. Padok és ülőalkalmatosságok a temető parcellákban az üzemeltető hozzájárulásával létesíthetők.
 
(6) A temető üzemeltetője a tulajdonos nevében köteles felhívni a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel, sírkeret, sírbolt helyreállítására. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.
 
 (7) Amennyiben a rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető üzemeltetője szünteti meg.
 
(8) A sírjel vagy a sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
 
15. §.
 
(1) A temetőben keletkezett hulladékot csak az arra kijelölt helyen szabad lerakni. Az elszállításról az üzemeltető szükség szerint intézkedik.
 
(2) A síremlékek elbontásából vagy építéséből származó építési törmeléket a temetői szeméttároló edénybe és a temető területén elhelyezni tilos.
 
 (3) Építőanyagoknak a temetőbe való beszállításához, építési vagy bontási munkák elvégzéséhez az üzemeltető engedélye szükséges. A fel nem használat építőanyagokat az építési munkát végzők az üzemeltetőnél történő előzetes bejelentést követően, az építés megkezdésétől számított 3. nap után tárolási díj fejében tarthatják a temető területén.
 
 (5) A temetők területére kutyát bevinni – a vakvezető kutyák, a temetők őrzésében részt vevő kutyák kivételével – tilos.
 
16. §.
 
A panaszügyintézés az üzemeltető feladata, melyet a Gyári temető, Lomb út 1. szám alatt lát el.
 
17. §.
Vegyes rendelkezések
 
Aki e rendelet 8. §. (1), (6), (7) bekezdésében, 13. §. (4), (5), (6), (7) bekezdésében, 14. §. (2), (3), (4), (5) bekezdésében és a 15. §-ban foglalt rendelkezéseket megszegi – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
18. §.
 
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.