Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Városi Együttélési Kódex
a központi és helyi jogszabályokban meghatározott
együttélési követelményekről.
 
 
 
I.
KÖZPONTI JOGSZABÁLYOK:
 
 
A szabálysértésekről szóló 1999.évi LXIX.tv egyes rendelkezései:
 
Becsületsértés
138. §
 
 (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.
Magánlaksértés
139. §
 
 (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.
 
Önkényes beköltözés
139/A. §
 
(1) Aki a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával vagy intézkedésével feljogosította volna, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.
 
 
 
Rendzavarás
142. §
 
(1) Aki
a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(2) Aki nyilvános rendezvényen
a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,
b) a rendező szerv, illetőleg a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
 
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség hatáskörébe tartozik.
 
(5) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.
 
Garázdaság
142/A. §
 (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen,elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
 
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.
Gyermekkel koldulás
146. §
(1) Aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
 (2) A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti.
 
 
A TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK:
157. §
 (1) Aki
a) húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalanelsajátítást, orgazdaságot,
b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást, stb.
c) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést
követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.
 
(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértések esetén - ha a feljelentést a rendőrségnél teszik meg - az eljárás megindítása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség a 83/A. § (1) bekezdése alapján megtett intézkedést követően az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező bírósághoz vagy szabálysértési hatósághoz az eljárás lefolytatása céljából.
 
 
 
Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm.rendelet vonatkozó előírásai:
 
 
1.§. Közerkölcs megsértése
 
(1)Aki a közterületen vagy nyilvános helyen a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, 10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A cselekmény elkövetése miatt a rendőrség és a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.
 
3. §. Veszélyeztetés kutyával
 
(1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát:
 
a./ a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,
c./ szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szállítja,
d./ élelmiszer elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz,
e./ aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. stb.
 
(2) aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak 8 napon belül gyógyuló sérülését okozza 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő, ÁNTSZ erre felhatalmazott ügyintézője, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.
 
5. §. Koldulás
 
(1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen másokat zaklató módon koldul, 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
6.§. Csendháborítás
 
(1) Aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: rendőrség, helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.
 
7.§. Köztisztasági szabálysértés
 
(1) aki
a./ a közterületen a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,
b/. a felügyelete alatt lévő állat által az a./ pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható
 
(2) aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakó helyen rak le, vagy helyez el, 100.000-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható
 
Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: rendőrség, helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.
 
8.§. Hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértés
 
(1)   aki
a./ a hatóság hirdetményét olvashatatlanná teszi vagy leszakítja,
b./ hirdető berendezést, hirdető táblát, illetőleg hirdetés céljára szolgáló ábrázolást e célra ki nem jelölt helyen létesít vagy helyez el,
c./ a tevékenységére utaló cégtáblát a tevékenység szüneteltetése alatt vagy annak megszűnését követően haladéktalanul nem távolítja el, 50.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható
 
Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő.
 
9.§. Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával
 
(1)   aki
a/ épületen, építményen tárgyat, másokat veszélyeztető módon helyez el,
b./ tárgyat, másokat veszélyeztető módon dob el, 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható
 
Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő.
19.§ A fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése
Aki
a) a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növény telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, ötvenezer forintig terjedő;
b) a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen kivág, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
20.§. Tűzvédelmi szabálysértés
 
(1)    aki
a./ a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, továbbá a kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi szabványok előírásait megszegi,
b./ a jogszabályi tilalom ellenére az erdő területén vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdőtűz elleni védelmének jogszabályi előírásait megszegi,
c./ tűzesetet, vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti,
d./ tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre,
e./ szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad,
f./ nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre,
g./ Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: hivatásos tűzoltóság, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.
29. § Lakcímbejelentési kötelesség elmulasztása
 (1) Aki a lakcímbejelentésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.
 
 
 
 
 
60.§. Útügyi szabálysértés
 
(1)   aki
a./ engedély nélkül utat elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít
b./ utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,
c./ az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot szennyezi
d./ az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,
e./ az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
g./ az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja 50.000-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható
 
Ellenőrzésre és helyszíni bírság kiszabására jogosultak: helyi önkormányzat ügyintézője, közterület-felügyelő, természetvédelmi területen a természetvédelmi őr.
 
113.§. Állatbetegség elleni védekezés elmulasztása
 
(1) aki,
az állatbetegségek megelőzésére vagy elfojtására, így különös az állatbetegségek bejelentésére, az állatok oltására, gyógyítására, elkülönítésére, az állati tetemek megsemmisítésére, valamint a fertőtlenítésre vonatkozó jogszabályt vagy az azon alapuló állat- egészségügyi rendelkezést megszegi 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.


 
II.
Városi Jogszabályok.
Kivonatai.
 
Ózd város Önkormányzatának 16/1994. (VII. 01.) sz. rendelete a közterületekről
(egységes szerkezetben)
 
 
Ózd város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
 
A rendelet hatálya
1. §
 
(1) E rendelete hatálya kiterjed Ózd város közigazgatási területén valamennyi közterületre.
 
(2) E rendelet alkalmazásában közterület:
 
Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), a közművek elhelyezése.
 
Hatásköri szabályok
2. §
 
(1) Az e rendeletben megfogalmazott önkormányzati feladatokat a polgármester látja el.
(2) A polgármester jogkörében hozott határozata ellen Ózd város Önkormányzatának Képviselőtestületéhez lehet fellebbezést benyújtani.
 
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvényt, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletet e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
 
A közterület használati engedély
3. §
 
A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a városrendezési tervekben meghatározott rendeltetésnek megfelelően, jogszabályban körülírt célra és módon – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.
 
A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.
 
Közterület használati engedélyt kell beszerezni:
 
a) a közterülettel határos ingatlanról a közterületre benyúló üveghomlokzat (portál), üzleti védő-, illetve előtető, ernyőszerkezet, kirakatszekrény, hirdetőberendezés (hirdetőtábla, reklámtábla, óriásplakát, fényreklám, stb.) cég- és címtábla elhelyezésére,
b) árusító és egyéb pavilon, építmény (élelmiszer, zöldség-gyümölcs, virág, könyv, hírlap dohány, stb. árusítása) elhelyezésére,
c) közúti közlekedéssel, fuvarozással kapcsolatos állomás, álláshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhely elhelyezésére,
d) üzemanyagtöltő-állomás elhelyezésére,
e) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges, kizárólagos használatra szolgáló gépjármű várakozóhelyek céljára,
f) teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,
g) önálló hirdetőberendezés: hirdetőtábla, reklámtábla, óriásplakát, fényreklám, stb. elhelyezésére,
h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, föld és egyéb anyagok, tárgyak, stb. elhelyezésére, valamint építési tevékenység végzésére, tüzelőanyag tárolására,
i) idényjellegű árusításra,
j) alkalmi- és mozgó árusításra,
k) javító-, szolgáltató tevékenységre,
l) közterület rendeltetésszerű használatát korlátozó film- és televízió-felvételre,
m) vendéglátóipari előkert, kerthelyiség céljára,
n) üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, áru ki- és berakodására,
o) mutatványos tevékenység végzéséhez, cirkusz elhelyezésére,
p) kiállítás, sport és kulturális, közművelődési, stb. rendezvények, továbbá tevékenységek céljára,
q) közcélra még át nem adott közterület ideiglenes használatára, hasznosítására,
r) gépjárműtároló elhelyezésére,
s) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórudak elhelyezésére
 
(3)
Nem kell közterület használati engedély :
 
a) a közút és tartozékainak építésével, javításéval, fenntartásával kapcsolatban közterület elfoglalásához,
b) a köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez,
c) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda, közvilágítási lámpák elhelyezésére,
d) vasúti, közúti, közlekedési feladatok ellátását szolgáló létesítmények elhelyezésére,
e) a közterületen, illetve alatta elhelyezett közművek (elektromos, gáz, távfűtés, távközlés, víz, szennyvíz-, csapadékcsatorna, stb.) hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
f) a közművek (elektromos, gáz, távfűtés, távközlés, víz-, szennyvíz- és csapadékcsatorna, stb.), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezésére,
g) üzlethomlokzat, hirdetőberendezés, cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
h) tüzelő- vagy egyéb anyag illetve tárgy közterületen való tárolásához, ha azzal a közlekedést nem akadályozzák és a tárolás időtartama a 8 órát nem haladja meg,
i) a Polgármesteri Hivatal által kijelölt őstermelői árusítóhelyeken való árusításhoz, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
- saját gazdasági kertben, kiskertben termesztett kis mennyiségű zöldség, gyümölcs, virág árusítása történik,
- az elfoglalt terület 2 m2-nél nem nagyobb,
- a tevékenység a gyalogos- és gépjárműforgalmat nem zavarja,
- az árusítás módja a közegészségügyi és köztisztasági követelményeknek megfelel.
 
(4) Nem adható közterület használati engedély:
a) más jogszabály által tiltott tevékenységre,
b) közműhálózatra telepített szerelvények (tűzcsapok, elzáró és kezelő szerelvények, egyéb kezelő berendezések) igénybevételéhez szükséges területre,
c) közintézmények bejáratánál és azok közvetlen környezetében, közterületen történő árusításra,
d) amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használata mások jogos érdekeit sérti,
e) annak a magán-, illetve jogi személynek, akinek korábbi időszakról közterület használati díj hátraléka van.
 
(5) A közterület használat:
 a) állandó jelleggel – határidő nélkül –, vagy
b) ideiglenes jelleggel – meghatározott időre illetőleg feltétel bekövetkeztéig – engedélyezhető.
 
A szakhatóságok közreműködése
4. §
 
(1) a közút területét érintő közterület használathoz a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény előírásainak megfelelően.
(2) Jelentős forgalomkorlátozással járó rendezvény engedélyezéséhez a rendőrhatóság hozzájárulása szükséges.
(3)
 
(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett hozzájárulásokat a kérelmező szerzi be.
 
Az engedély iránti kérelem
5. §
 
(1) A közterület használati engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet használni kívánja.
 
(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az építtetőnek kell kérnie.
 
(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát,
c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
d) a közterületen folyatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány, működési-, telephely-engedély) ismertetését.
 
(4) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.
 
Az engedély megadása, érvénye
6. §
 
(1) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, városrendezési terveket, városképi-, műemlékvédelmi, köztisztasági szempontokat, a közreműködő szakhatóságok-, egyéb jogszabályok előírásait, illetve egyéb feltételek (pl. működési engedély) fennállását is.
 
 (2) Kereskedelmi, vendéglátó tevékenység, alkalmi- és mozgó árusítás céljára közterület használat csak úgy engedélyezhető, ha az a közegészségügyi, tűzvédelmi és esztétikai követelményeket kielégítő létesítményből, létesítményről történik.
 
(3) A közterület időszakonként megismétlődő használatára esetenként legfeljebb egy évre lehet engedélyt adni.
 
7. §
 
(1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,
c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat, illetve egyéb feltételek pontos meghatározását,
e) az engedély megszűntetése vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait,
f) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékének és fizetésének módját, időpontját,
g) az utcai árusítás céljára szolgáló közterület használati engedélyben meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, asztalról, járműről, stb. történhet-e.
 
(2) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a) a kérelmezővel,
b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
c) a közterület használati díj beszedésével megbízott szervvel (ÓZDSZOLG Nonprofit Kft.),
d) az ellenőrzéssel megbízott szervvel (Ózd Városi Közterület Felügyelet).
 
8. §
A közterület használati engedélyt – díjfizetési kötelezettség esetén a befizetést igazoló szelvénnyel együtt – a közterület használójának a helyszínen kell tartania és az ellenőrző szervnek felhívására be kell mutatnia.
 
9. §
 
(1) Az engedély
a) meghatározott idő elteltéig,
b) a meghatározott feltétel bekövetkeztéig, illetve visszavonásáig,
c) meghatározatlan ideig érvényes.
 
(2) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.
 
(3) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére egy alkalommal meghosszabbítható.
 
(4) Az engedély más jogi- vagy magánszemélyre nem ruházható át.
 
                                        
A közterület használati díj
10. §
 
(1) Az engedélyes a közterület rendeltetéstől eltérő használatáért díjat köteles fizetni.
Kedvezményes díj alkalmazandó:
- helyi vállalkozó vagy vállalkozás saját vállalkozását, tevékenységét magán hordozó önálló hirdetőberendezése esetén
 
A díj és a kedvezményes díj mértéket jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
 
( 2) Az engedélyező hatóság kulturális, közművelődési, jótékonysági, egyházi, tömegsport célú rendezvények esetén a közterület használati díj megfizetése alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat.
 
(3) Az engedélyes a közterület használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.
 
(4) A központi fekvésű, forgalmas területeken kiemelt összegű díjat kell fizetni. A területi kategóriákat e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
 
(5) A közterület használati díj kezelése, ellenőrzése és behajtása az ÓZDSZOLG Kht. feladata. A díj kezelése, ellenőrzése és behajtása tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint az adóigazgatásra vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
 
(6) Az állampolgárok által fizetendő díj tekintetében a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
 
11. §
 
(1) Nem kell közterület használati díjat fizetni
a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, tűzoltóság, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,
b) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szüksége területek után, valamint,
c) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak elhelyezése után.
 
A közterület használat megszűntetése
12. §
 
(1) A közterület használat közérdekből bármikor megszűntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére – kérelmére – másutt kell a közterület használat lehetőségét biztosítani.
 
(2) Meg kell vonni a közterület használati engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségnek az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget, továbbá ha a közterület használatot más jogi- vagy magánszemélynek átengedte.
 
(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a megszűntetés előtt 15 nappal írásban bejelenteni az engedély egyidejű visszavonásával.
 
(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén – minden kártérítési igény nélkül – köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Ezen kötelezettség az engedélyest az építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha azt az engedély megadásának feltételeként előírták.
 
(5) Ha az engedélyes az eredeti állapotot nem állítja helyre, úgy a közterület kezelője a helyreállítást az engedélyes költségére elvégeztetheti.
 
(6) Ha a közterület használat a (2) vagy (3) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.
 
A közterület igénybevétele
13. §
 
(1) A közterület felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett a közművek és azok műtárgyainak elhelyezéséhez a közterület kezelőjének hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közterület kezelője feltételeket írhat elő, melyet az igénybevevő köteles betartani.
 
(2) Kezelői hozzájárulás előzetes beszerzése nélkül a közterület csak abban az esetben vehető igénybe (felbontás, stb.), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás, vagy elemi csapás miatt szükséges.
 
 (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a közterület igénybevevője köteles ezt az igénybevétel napját követő munkanapon a közterület kezelőjének bejelenteni és egyidejűleg a kezelői hozzájárulást megkérni.
 
(4) A kezelői hozzájárulást a közterület igénybevevőjének a helyszínen kell tartania és azt az ellenőrző szervnek felhívásra be kell mutatnia.
 
A szeszesital fogyasztás szabályai
14. §
 
(1) Tilos a szeszesital fogyasztása
a) a városi közterületeken,
b) az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, vendéglátó ipari egységek közvetlen környezetében,
c) a közönség számára nyitva álló középületekben, közösségi létesítményekben, illetve ezen épületek olyan helyiségeiben, ahol a szeszesital értékesítése nem engedélyezett,
d) a városi közforgalmú járműveken.
 
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik:
a) az érvényes közterület-használati engedély birtokában vendéglátó-ipari egységként hasznosított közterületekre,
b) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére, valamint az ide ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére,
c) minden év december 31-én 12.00 órától következő év január 1-jén 12.00 óráig terjedő időszakra (szilveszter-újév).
 
Közterület engedély nélküli használatának, igénybevételének jogkövetkezményei
15. §
 
(1) A közterület rendeltetéstől eltérő, engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszűntetni és az eredeti állapotot saját költségén minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.
 
 (2) Az engedélyhez kötött, de engedély nélküli vagy engedélytől eltérő közterület használat, igénybevétel, továbbá a 8. § és a 13. § (4) bekezdés megszegése szabálysértésnek minősül és eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában háromezertől húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, vagy harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
 (3)Aki az e rendeletben a szeszesital fogyasztás szabályaira vonatkozó tiltó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el és vele szemben az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-a szerint kell eljárni.
 
(4)A használó a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően köteles az egyébként fizetendő közterület használati díjat megfizetni.
 
(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a közterület kezelői hozzájárulás nélkül vagy a kezelői hozzájárulásban foglaltaktól eltérő módon igénybe vevőkkel szemben is.
 
(6)Ha a közterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő használata az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelemre – a közterület használat engedélyezhető. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.
 
 
 
Vegyes rendelkezések
16. §
 
(1) Ez a rendelet 1994. július 01. napján lép hatályba, egyidejűleg Ózd város Önkormányzatának 1991. évi 27. sz. rendelete, az Ózd Városi Tanács 1986. évi 6. sz. rendeletének 10. és 11. §-, és az egyéb rendelkezések címszó (1) bekezdése a.) pontja hatályát veszti.
 
(2) Ezen rendelet rendelkezései nem érintik
a) a vásárcsarnoki és piaci helyhasználat engedélyezésére és az ezzel kapcsolatos díj fizetésére,
b) a fizető parkolók üzemeltetésére és díj fizetésére vonatkozó külön rendelkezések hatályát.
 
MELLÉKLET
a közterület használati díjak mértékének megállapításáról A közterület igénybevételének célja*
Térítési díj
I. kategória
II. kategória
 
a)
 
Közterületre benyúló
- üzlethomlokzat (portál), üzleti védő-, előtető, ernyőszerkezet (függőleges vetületre számítva)
- kirakatszekrény, hirdetőberendezés, cég- és címtábla (hirdetőfelületre számítva)
 
85,- Ft/m2/hó
63,- Ft/m2/hó
 
b)
 
Árusító és egyéb pavilon, építmény
110,- Ft/m2/hó
70,- Ft/m2/hó
 
c)
 
Géperejű bérkocsik, taxik álláshelye
7.031,- Ft/év/gk.
7.031,- Ft/év/gk.
 
d)
 
Üzemanyagtöltő állomás
94,- Ft/m2/hó
79,- Ft/m2/hó
 
e)
 
Egyes létesítményekhez szükséges gépjármű várakozóhely
3.375,- Ft/év/gk.
2.475,- Ft/év/gk.
 
f)
 
Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányának elhelyezése
875,- 391,-
Ft/gk/hó illetve vontatmány/hó
 
g)
 
Önálló hirdetőberendezés
- max. 1 m2 hirdetőfelületig (teljes hirdetőfelületre számítva)
- 1 m2-nél nagyobb hirdetőfelület esetén (teljes hirdetőfelületre számítva)
 
Kedvezményes díj
- helyi vállalkozó vagy vállalkozás saját vállalkozását, tevékenységét magán hordozó önálló hirdetőberendezése esetén (teljes hirdetőfelületre számítva)
875,- Ft/m2/hó
1.400,- Ft/m2/hó
321,- Ft/m2/hó
875,- Ft/m2/hó
1.400,- Ft/m2/hó
161,- Ft/m2/hó
 
h)
 
Építési munkával kapcsolatos állvány, törmelék, föld, egyéb anyagok, tárgyak elhelyezése, valamint építési tevékenység esetén
63,- Ft/m2/hó
31,- Ft/m2/hó
 
i)
 
Idényjellegű árusítás
781,- Ft/m2/hó
391,- Ft/m2/hó
 
j)
 
Alkalmi - és mozgóárusítás
94,- Ft/m2/nap
55,- Ft/m2/nap
 
k)
 
Javító -, szolgáltató tevékenység
55,- Ft/m2/nap
31,- Ft/m2/nap
 
l)
 
Film- és televíziófelvétel
94,- Ft/m2/nap
55,- Ft/m2/nap
 
m)
 
Vendéglátóipari előkert, kerthelyiség
110,- Ft/m2/hó
70,- Ft/m2/hó
 
n)
 
Üzleti szállítás vagy rakodás, láda
55,- Ft/m2/nap
31,- Ft/m2/nap
 
o)
 
Mutatványos tevékenység, cirkusz
85,- Ft/m2/nap
31,- Ft/m2/nap
 
p)
 
Sport, kulturális, közművelődési, stb. tevékenység, rendezvény
10,- Ft/m2/nap
10,- Ft/m2/nap
 
q)
 
Közcélra még át nem adott közterület ideiglenes használata
31,- Ft/m2/év
16,- Ft/m2/év
 
r)
 
Gépjárműtároló
2.188,- Ft/g.tár/év
2.188,- Ft/g.tár/év
Egyéb
Esetenként az előző díjszabásban foglaltakkal arányban állapítja meg a Polgármester
 


Ózd város Önkormányzatának 25/1994. (XII. 8.)
sz. rendelete a közcélú zöldfelületekről
(egységes szerkezetben)
 
 
I. fejezet
 
Általános rendelkezések
1. §.
 
A rendelet célja: a település zöldfelületeinek védelme, zöldterületének növelése, gondozottsági színvonalának javítása, ezáltal esztétikus lakókörnyezet kialakítása, a lakosság életminőségének javítása és egészségének védelme.
 
2. §.
 
(1) E rendelet hatálya kiterjed az Ózd város közigazgatási határán belüli zöldfelületi rendszer
- közhasználatra átadott elemeire,
- közhasználatra közvetlenül át nem adott elemeire.
 
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatra átadott zöldfelületek:
- közparkok, fasorok,
- fásított terek, közterek, játszóterek,
- sétányok,
- közlekedési területek zöldfelületei.
Közhasználatra közvetlenül át nem adott zöldfelületek:
- védő zöldterületek, védő zöldsávok,
- intézmények és iparterületek kertjei,
- városképi szempontból jelentős kertek,
- strandok, sportterületek zöldfelületei,
- köztemetők,
- vízpartok.
 
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
- lakóházak kertjeire, udvaraira,
- az erdőtörvény hatálya alá tartozó erdőkre, kivéve a rendelet 22. §-át, mely az önkormányzati tulajdonban lévő erdőkre terjed ki,
- gyümölcsösre, mezőgazdasági művelés alatt álló területekre (szántó, rét, legelő).
 
II. fejezet
 
Zöldfelület fejlesztés, fenntartás, felújítás
3. §.
 
A település zöldfelületi ellátottságának biztosítás az önkormányzat feladata.
 
4. §.
(1) A zöldfelületi rendszer fejlesztésére a rendezési tervek, beruházási programok készítésének időszakában az önkormányzat környezetvédelmi ügyekkel foglakozó bizottsága tesz javaslatot.
 
(2) A zöldfelület fejlesztésére vonatkozó javaslat kidolgozásánál az egységes, összefüggő zöldfelületi rendszer létrehozására kell törekedni.
 
5. §
 
(1) A zöldfelületek fejlesztési, fenntartási, felújítási feladatainak elvégzéséről – a rendezési tervekben és a jelen rendeletben foglaltakat betartva – azok mindenkori tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni.
 
(2) A Polgármesteri Hivatal a környezetet terhelő létesítmény tulajdonosát, üzemeltetőjét, kötelezheti a védő zöldterület, védő zöldsáv kialakítására, fenntartására, a felhagyott salakhányók, meddőhányók és más ipari termelés során károsodott területek rekultivációs munkáinak elvégzésére.
 
6. §.
 
Az önkormányzat tulajdonában lévő, közhasználatra átadott zöldfelületek, továbbá védő zöldterületek, védő zöldsávok és vízpartok kezelője az Ózdi Városgondnokság és Közérdekű Foglalkoztató (továbbiakban: VKF).
 
8. §
(1) A VKF felelős a kezelésében lévő zöldfelületek fenntartása érdekében szükséges mindenkor időszerű ápolási, növényvédelmi munkák folyamatos, színvonalas, a szakmai előírásoknak megfelelő elvégzéséért.
(2) A VKF – az önkormányzat kertészeti szervezetének bevonásával – minden évben összeállítja, és az önkormányzat éves költségvetés-tervezetének tárgyalásával egyidejűleg a környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottság elé terjeszti jóváhagyásra a zöldfelület fenntartási feladatok éves műszaki és pénzügyi ütemtervét.
 
9. §.
 
A 6. és 8. §-ban rögzített zöldfelület fejlesztési, felújítási és fenntartási feladatok ellátásához az önkormányzat költségvetésében biztosítja a pénzügyi fedezetet.
 
III. fejezet.
 
Zöldfelület tervezés, építésfelügyelet
10. §.
 
A zöldfelületek tervezését csak az ágazati rendeletekben meghatározott szakmai
végzettséggel rendelkezők végezhetik.
 
11. §.
 
(1) Építési engedély köteles létesítményeknél az engedélyezésre benyújtott építési tervekhez mellékelni kell a kapcsolódó zöldfelületek kialakításának terveit, mellyel kapcsolatban az építési hatóság az építési engedélyben tesz előírásokat.
 
(2) Az építési hatóság az építési engedélyben tehet előírásokat az építési területen meglévő zöldfelületek, fák védelme érdekében. Előírhatja favédelmi tervkészítését.
 
(3) Az építési hatóság a használatbavételi engedély kiadása előtt megvizsgálja a zöldfelületi tervben előírt növényzet telepítésének elvégzését, engedélyes által beszerzett kertészeti szakvélemény figyelembe vételével. A zöldfelület hiányos, vagy nem megfelelő kialakítása esetén a használatbavételi engedély kiadását megtagadhatja.
 
12. §.
 
(1) A 2. §-ban felsorolt zöldfelületek létesítése, felújítása, zöldfelület arányainak megváltoztatása, korábbitól eltérő kialakítása csak érvényes építési engedély alapján valósítható meg.
 
 (2) Az (1) bekezdésben foglalt építési engedély kérelemhez az egyéb jogszabályokban előírtakon túl az alábbiakat kell mellékelni:
- a betelepítendő terület meglévő állapotának, talajának minősítése,
- talajcsere szükségessége esetén annak módja és mértéke,
- meglévő és megmaradó növényzetről készült lista,
- a telepítendő fák, cserjék fajtája, darabszáma,
- a különböző rendeltetésű zöldfelületek aránya,
- a telepített növényzet teljes értékűvé válása után várható beárnyékolás mértéke,
- útmutató a telepítést követő években végzendő fenntartási munkákhoz,
- kertészeti szakvélemény.
 
13. §.
 
A 11. és 12. §-ban foglalt kertészeti szakvéleményt az önkormányzat mindenkori kertészeti szervezetétől kell beszerezni.
 
14. §.
 
A 2. §-ban foglalt zöldterületekre csak olyan építmény, műalkotás, felszerelés, berendezés, műtárgy tervezhető és építhető, amely a terület esztétikai értékét nem csökkenti, eredeti funkciójának megfelelő használhatóságát nem befolyásolja.
 
IV. fejezet
 
A zöldfelület használata
15. §.
 
A közhasználatra átadott közcélú zöldfelületek használatával kapcsolatban a közterületekről szóló 16/1994. (VII. 01.) sz. önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni, az e rendelet 16. §-ában foglalt kiegészítésekkel.
 
16. §.
 
(1) Közhasználatra átadott közcélú zöldfelület rendeltetéstől eltérő használatát csak nagyon indokolt esetben és ideiglenes jelleggel lehet engedélyezni.
 
(2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat során a növényzet sérülése várható, a használó köteles a védelemről minden lehetséges módon (favédelmi kerítés, előzetes áttelepítés, stb.) gondoskodni.
 
(3) A rendeltetéstől eltérő ideiglenes használat megszűntével a sérült, elpusztult növényzet pótlását el kell végezni. A növényültetést az önkormányzat kertészeti szervezetének szakfelügyelete mellett, a legközelebbi ültetési időszakban kell elvégezni.
 
17. §.
 
Közhasználatra közvetlenül át nem adott zöldfelületek használatát a mindenkori tulajdonos, kezelő korlátozhatja.
 
18. §.
 
Helyi jelentőségű értékes zöldfelület védetté nyilvánítására az önkormányzat környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága tesz javaslatot, a védetté nyilvánítás során az erre vonatkozó, magasabb rendű jogszabályok szerint kell eljárni.
 
19. §.
 
A veszélyeztetettnek ítélt közparkok növényzetének, állagának megóvása, rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából a kezelő VKF – az önkormányzat környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságának döntése alapján – parkőröket alkalmaz.
 
20. §.
 
A fák védelméről szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. sz. rendelettel módosított 21/1970.
(VI. 21.) Korm. sz. rendelet előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:
 
(1) A bejelentést élő fa nagyobb mértékű gallyazása, csonkolása esetén is meg kell tenni.
 
(2) Élő fát, amennyiben életet vagy nagyobb vagyont nem veszélyeztet, csak nyugalmi állapotban – november 15. és március 15. között – lehet kivágni.
 
(3) Közhasználatra átadott zöldfelületen 1,00 méter magasságban mért 20,00 cm-es kerület alatt a fa kivágását meg kell tiltani. Amennyiben a fa eltávolítása elkerülhetetlen, a tulajdonos, kezelő köteles a szakszerű átültetésről gondoskodni.
 
(4) Fa kivágása esetén a hozzájárulásban minden esetben elő kell írni a fa pótlását, a darabszám és fafajta megjelölésével.
 
(5) Amennyiben a kivágott fa helyének közvetlen környezetében a telepítés nem lehetséges, a hozzájárulásban elő kell írni a telepítés helyét.
 
(6) A fakivágási hozzájárulásban előírt pótlási kötelezettségekről nyilvántartást kell vezetni és a telepítést követő 1 év múlva ellenőrizni kell a telepítés eredményességét
.
(7) Nagyobb mennyiségű növényzet eltávolítása esetén döntés előtt hatósági bejárás kell összehívni, az összes érintett és a szakhatóságok részvételével.
 
21. §.
 
Az egyéb jogszabályokban előírtakon túl tilos a zöldterületeken:
- a zöldfelület gondozása során összegyűjtött növényi részeket elégetni,
- az élőfákat, növényeket hirdetés céljára használni,
- tüzet rakni, kivéve a zöldterület kezelője által kialakított tűzrakó helyen.
 
VI. fejezet
 
Az önkormányzat tulajdonában lévő erdőkkel kapcsolatos rendelkezések
22. §.
 
Az egyéb vonatkozásban az erdőtörvény hatálya alá tartozó és annak megfelelően művelt önkormányzati erdőkkel kapcsolatban az alábbiakat kell betartani: Az erdők művelése során kitermelt faanyag értékesítéséből származó bevételt elkülönítetten kell nyilvántartani, és az kizárólag új, erdőtelepítésre vagy pótlásra és felújításra használható fel.
 
VII. fejezet
 
Egyéb rendelkezések
23. §.
 
E rendelet alkalmazása szempontjából
(1) Zöldfelület: az emberi környezet növényekkel állandóan vagy időszakosan fedett területeinek együttese.
(2) Zöldterület: terület felhasználási egység, amelyet a település belterületén közparkok, közkertek elhelyezése céljából alakítanak ki, vagy a rendezési tervekben ilyen rendeletetésre kijelölnek.
 
(3) Zöldfelület fejlesztés: a település zöldfelületének növelése, új, addig nem hasznosított, vagy más rendeltetésű területek felhasználásával.
 
(4) Zöldfelület felújítás: zöldfelületként nyilvántartott, de a valóságban gondozatlan, leromlott állagú területek újra telepítése és gondozásba bevonása.
 
(5) Zöldfelület fenntartás: a meglévő zöldfelületeken az időszerű gondozási munkák elvégzése, szükség esetén növényzet pótlása, a gondozottsági színvonal fenntartása érdekében.
 
24. §.
 
(1) Az önkormányzati tulajdonban lévő zöldfelületekről, zöldterületekről nyilvántartást kell vezetni.
 
(2) A nyilvántartás alapja az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter, melyen a változásokat a zöldfelület mindenkori kezelőjének folyamatosan át kell vezetni.
(3) Az ingatlanvagyon-kataszter zöldfelületekkel kapcsolatos adatairól a zöldfelület kezelőjének térképi nyilvántartást is fel kell fektetni.
(4) A nyilvántartás szolgál alapul a 8. §. szerinti zöldfelület fenntartási ütemterv elkészítéséhez.
 
VII. fejezet
 
Szabálysértési rendelkezések
25. §.
 
(1)1 Szabálysértést követ el és eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki
- a fakivágási engedélyben előírt fapótlási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget,
- élőfa csonkolását, gallyazását az engedélytől eltérő módon végzi, vagy végezteti,
- jelen rendelet 21. §-ában foglalt előírásokat megszegi.
 
(2)2 Jelen rendelet 21. §-ában foglaltakat megszegőkkel szemben, ha a szabálysértésre közterületen kerül sor, 10.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye. Helyszíni bírságolásra az önkormányzat közterület felügyelői jogosultak.
Ha az elkövető a helyszíni bírságolást nem veszi tudomásul, vagy az elkövetés súlya indokolja, ellene szabálysértésieljárást kell kezdeményezni.
IX. fejezet
 
Záró rendelkezések
26. §.
 

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Ózd Városi Tanács 1986. évi VI. sz. rendeletének 12., 13. §-a.

 

tovább a kódex következő oldalaira