Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

ÚJRA ÓZDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták az Újra Ózdért Egyesületet.Az Egyesület 2010. március 23-i közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el.

I.
Az Egyesület adatai
1. Az Egyesület neve: Újra Ózdért Egyesület.
2. Az Egyesület székhelye: 3600 Ózd, Árpád vezér út 29 sz.
3. Az Egyesület működési területe: Magyarország.
II.
Az Egyesület célja és feladatai
1. Az Egyesület célja és feladatai:
 
-          Az egyesületet létrehozó helyi társadalmi és gazdasági szervezetek, zömében nyugdíjas vezetői és szakemberei tudásának és tapasztalatinak hasznosítása, a város és térsége sokoldalú fejlesztésének, fejlődésének előmozdítása érdekében.
 
-          A város és térsége iránti elkötelezettség alapján segíteni és katalizálni: a civil mozgalom és kontrol erősödését; a civil értékek és érdekek megjelenítését, közvetítését illetve érvényesítését; az Ózd és térsége gazdasági szerkezetének átalakítását és új munkakultúrák beépülését a foglalkoztatottsági arányok javulását; a népesség minőségi összetételének jobbítását; a hagyományok és tradíciók ápolását, újak megalapozását; a város arculatának formálását; a bel- és külföldi kapcsolatok formálását.
 
-          Közreműködni a jövőt jelentő élhető környezetű biztonságot nyújtó rendet szavatoló a határ menti lehetőségekkel élni tudó társadalmi, gazdasági, kulturális, közigazgatási formációk kialakításával.
 
-          Meg kívánjuk írni az általunk korábban irányított, ma már többségében nem létező gyárak, üzemek, szervezetek, hivatalok, vállalkozások történetét mely tulajdonképpen a XX. század második felét öleli át. Ezt különféle adathordozókon megörökítve továbbadjuk a következő nemzedékeknek.
 
 
Az e területeken szándékolt és konkrét feladatokat és azok prioritásait a különböző időtartamú cselekvési programjaiban határozza meg az egyesület.
2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
 
III.
Az Egyesület tagsága
 
1. Az Egyesület tagja lehet az a 18. életévét betöltött természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.
Az Egyesület tagjának jogai:
– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
–– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.
5. A tagsági viszony megszűnik:
– a tag halálával,
– az Egyesület megszűnésével,
– a tag kilépésével,
– a tag kizárásával.
6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül
– azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. A tagdíj meg nem fizetése miatt az egyesült tagját csak abban az esetben lehet kizárni, ha a kizárást megelőzően az egyesület elnöksége póthatáridő kitűzésével a tagot a hátralékos tagdíj megfizetésére felszólította.
– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
 
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
 
A tag a kilépési szándékát az elnökséghez köteles írásban bejelenteni. A tag kilépéséről az elnökség a soron következő közgyűlést tájékoztatja.
7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
IV.
Az Egyesület szervezete
 
1. Az Egyesület szervei: Közgyűlés. Elnökség.
2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt közgyűlésre-amennyiben az nem az eredeti közgyűléssel azonos napon belül kerül, megtartásra a tag részére meghívót kell küldeni. A megismételt taggyűlés meghívójában a tagokat tájékoztatni kell a távolmaradás jogkövetkezményéről, azaz arról, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.
3. A Közgyűlést össze kell hívni:
– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
– ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli.
4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.
5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
– az Alapszabály elfogadása és módosítása;
– tisztségviselők megválasztása és visszahívása;
– tagdíj mértékének megállapítása;
– az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
8. A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
9. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:
– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
– az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;
– a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.
10. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
12. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
 
13. Elnökség
Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök, írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.
14. A 3 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából, az alakuláskor 1 éves, az egy év eltelte után 3 éves időtartamra.
15. Az Elnökség feladata és hatásköre:
– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
– személyzeti munka irányítása;
– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.
 
Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
16. Az Egyesület tisztségviselői
Az Egyesület elnöke
Az Egyesület elnökét alakuláskor 1 éves, az egy év eltelte után 3 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.
Az Elnök feladata és hatásköre:
– az Egyesület tevékenységének irányítása;
– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
– döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
– a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
– irányítja az Elnökség munkáját;
– vezeti az Elnökség üléseit;
– képviseli az Egyesületet;
– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
– összehívja az Elnökség üléseit;
– vezeti az ügyintéző apparátust;
– irányítja az Egyesület gazdálkodását;
– utalványozási jogot gyakorol;
– gyakorolja a munkáltatói jogokat;
– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
17. Az Egyesület alelnöke
Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.
V.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
– magán és jogi személyek támogatásai;
– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
– rendezvény bevétel;
– egyéb bevételek.
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

VI.
Az Egyesület megszűnése
1. Az Egyesület megszűnik:
– ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,
– ha feloszlatják,
– ha más szervezettel egyesül,
– ha az Egyesület szétválik,
– ha megszűnését megállapítják.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.
VII.
Vegyes és záró rendelkezések
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
 
Kelt: Ózd 2010. március 23
Miksztai Pál sk.                                                                                 Telky János sk.
Jegyzőkönyvvezető                                                                          Egyesület elnöke
 
Előttünk, mint tanúk előtt:
 
1. Bolyki István sk.
2. Kenéz Attila sk.